Fityó Mónika, az Érdi városi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója szerint a lakosság, ezen belül a gyerekek tájékoztatása a legfontosabb feladat. Ezért is szervezte meg már az elmúlt tanévben az iskolai drogprevenciós előadássorozatot.

- Százhalombattán az iskolák kérték ezeket a rendőrségi előadásokat – mondja. – Három általános iskolában a hetedik-nyolcadikosok vettek részt ezeken, a SZISZKI-ben pedig minden osztályban jártunk.

- Hogyan épülnek fel ezek a találkozók?
- A gyerekek kapnak egy tájékoztatást, utána pedig kötetlen beszélgetés következik. Feltehetik a kérdéseiket, elmondhatják a tapasztalataikat. Ezekből a beszélgetésekből érdekes tapasztalatokat lehet leszűrni, mert a megnyilvánulásokból kiderül, hogy találkoztak-e már a drogokkal.

- Véleménye szerint mennyire valós veszély a százhalombattai gyerekek számára a kábítószer?
- Az általános iskolás korosztályban még nem terjedt el, de a középiskolások közül sokan már kipróbálták egyik vagy másik drogot, volt olyan diák, aki el is mesélte, hogy nemcsak kipróbálta, de egy ideig élt is vele. Azt is elmondta, hogy egy sokkoló élmény hatására hagyott fel a drogozással: egy közeli ismerőse halála rázta meg, egy társaságba jártak, ugyanazokat a szereket használták, és úgy érezte, hogy vele is megtörténhetett volna.

- Mit tapasztalt, a megdöbbentő képek hatásosabbak, mint a puszta szó?
- Általában igen. Természetesen nem mindegyik közösségben, mert vannak olyan osztályok, ahol erre nincs szükség, de ellenpéldát is mondhatok. Igaz, nem Százhalombattán, hanem Érden, de volt olyan osztály, ahol a gyerekeket szembesíteni kellett ezekkel a tényekkel.

- Elegendő-e, ha a gyerekek számára tartanak előadásokat, vagy szükség lenne a pedagógusok és a szülők érdeklődésére is?
- A pedagógusok partnerek ebben, ők már tudják, hogy a drogprobléma nem a jövő, hanem a jelen. A szülők ezzel szemben nem érdeklődők, azt hiszem, azt hiszik, hogy ők nem lehetnek érintettek, csak másokkal történhet meg, hogy a gyerekük drogozni kezd. Általában akkor kérnek segítséget, amikor már nagy a gond.

- A bűnmegelőzés csak a lehetséges fogyasztókat és környezetüket célozza meg, de az eredményességhez az is kellene, hogy egyre kevesebb legyen a terjesztő. Ebben vannak eredmények?
- Eredmények természetesen vannak, de tudni kell, hogy a terjesztőkhöz nagyon nehéz eljutni. Azt is tudatosítani kell, hogy a kábítószerrel való visszaélés nemcsak az árusítást jelenti. Visszaél az is, aki csak használja, aki társaságban kínálgatja, aki termeszti, előállítja, vagy ha mindössze tárolja. Az ezért kiszabható büntetés a bűncselekmény súlyosságának függvényében változik: a legenyhébb az öt évig terjedő szabadságvesztés, de a terjesztők akár tízéves börtönbüntetésre is számíthatnak, ha pedig fiatalkorúakat kínálnak, és ezt a tevékenységüket gyermekintézményben fejtik ki, a bíróság életfogytig tartó büntetést is kiszabhat.

- Ha már említette a büntetést: a gyerekek tisztában vannak-e azzal, hogy felelősek a cselekedeteikért?
- Az egyik érdi iskolában szerepelt a tervekben, hogy látogatást teszünk a fiatalkorúak börtönében, mert az osztályfőnök is úgy látta, hogy a gyerekeknek szükségük lenne rá. Nem érezték a tetteik súlyát, jópofaságnak tartották, ha törnek, zúznak és rongálnak, meg voltak győződve róla, hogy amíg nem nagykorúak, bármit tesznek, nem kell felelősséget vállalniuk érte. Fel kellett világosítanunk őket, hogy tizennégy éves kor után már szabadságvesztéssel is büntethető az ember.

- A bűnmegelőzési munka eredményességéhez a cél megjelölése mellett elengedhetetlen az adott helyzet ismerete. Milyen információkkal rendelkeznek?
- Jelenleg csak sejtéseink vannak. A most kezdődő tanévben tervezzük, hogy az érdi Batthyány iskolában készítünk egy felmérést a drogfogyasztással kapcsolatban. Ha az sikeres lesz, akkor a többi iskolára is kiterjesztjük, remélhető, hogy hiteles képet kapunk és az sokat segít majd abban, hogy a megelőző munka az eddigieknél is hatékonyabbá váljon.