Van, aki ezt szombaton este, előre gondolva megteszi, de olyan is akad, aki vasárnap napközben módosít. A visszaállással jól járunk, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz, és többet pihenhetünk, akik viszont éjszakás műszakban dolgoznak, azoknak egy órával többet kell a munkahelyükön tölteniük.

A nyári időszámítást 1980-ban vezették be Magyarországon, 1996 óta kormányrendelet szabályozza.  Március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. 
A változtatás oka eredetileg a takarékosság volt, kezdetben ugyanis órák kapcsolgatták ki-be a közvilágítást, ezért jelentős mennyiségű villanyárammal fogyott kevesebb. Mára ennek már nincs jelentősége, ugyanis alkonykapcsolók működtetik az utcai világítást, amelyek akkor kapcsolnak be, amikor sötétedik, függetlenül attól, hány óra van éppen. Az óraátállítás a lakossági felhasználásra sincs hatással, ugyanis az utóbbi években megváltoztak a fogyasztási szokások, ma már nincs kézzelfogható előnye az áttérésnek.

A változtatás legérzékenyebben a tömegközlekedést érinti, de a cégek bevált módszert alkalmaznak: a járatok azon az állomáson várják ki az útjuk folytatásához megfelelő időt, amelyiken találja őket az átállás.

A számítógépek, a korszerű órák és mobiltelefonok nem igényelnek beavatkozást, önállóan térnek át a téli időszámításra.