Van, aki egész évben a nyárra készül. Már karácsony előtt prospektusokat böngész, feljegyzéseket készít, ismerőseit folyton arról faggatja, hol nyaraltak és milyen volt. Információkat gyűjt, hogy majd jól döntsön. A többségnek csak ritkán adatik meg, hogy nyaralni mehessen – a statisztikák szerint egyre többen vannak, akik kétévente vagy ritkábban üdülnek, és azok sincsenek kevesen, akik még soha nem nyaraltak, sőt, egész életükben nem lépték át az országhatárt. Nyaralási szokásainkat általában nem a vágyaink alakítják, hanem a pénztárcánk.
Máriát nagy szerencse érte: egy játékon négyszemélyes görögországi nyaralást nyert. Amikor felhívták telefonon, szabadkozott, mondván, dehogyis akar ő utazni – azt hitte ugyanis, hogy csak a szokásos telefonmarketinges trükkel áll szemben, azaz elhitetik vele, hogy nyert, aztán kiderül, hogy elsősorban vennie kellene valamit. Ugyan, dehogy! – tiltakozott a telefonáló. Ez egy igazi nyeremény, igazi nyaralás, ne legyen bizalmatlan! Játszott, és a sorsoláson neki kedvezett a szerencse, már csak azt kell eldöntenie, mikor szeretne utazni.
Mária boldog volt. Soha életében nem járt még Görögországban. A tengerről, a sziklákról, a csodálatos vidékről csak hallott eddig, és most végre ő is eljuthat oda. Végre megkapta postán az iratokat, izgatottan kibontotta, és nem volt számára teljesen világos, amit látott. Nem nyaralást nyert, csak szállást négy személyre. Utazhat az iroda autóbuszával harmincezer forintért, de mehet repülővel is, persze csak a meghatározott társaság járatával, ami a repülőjegyet, a repülőtéri illetéket, valamint a reptér és az üdülőhely közötti transzfert számítva jócskán meghaladja fejenként a százezer forintot. Ezek után a szállásért nem kell fizetni, bár a helyi díj és az ágynemű-használati díj meghaladja az ötezer forintot, ha pedig félpanziót is rendel, az további huszonhatezer-ötszáz forint. Összességében annyit kellene fizetnie, mint ha bemenne bármelyik utazási irodába, és megrendelne egy utat – utóbbi esetben megválaszthatná a helyet, itt azonban erre nincs lehetőség, lévén nyeremény.
Mária összeadott, kivont, mérlegelt és döntött: vesszen az ingyen szállás! Azzal vigasztalta magát, hogy amúgy sem tervezett semmiféle utazást, ennek ellenére a nagy szerencse óta van benne némi keserűség. Ha valami elérhetetlen, arra nem is vágyunk, de ha elhitetik velünk, hogy most már a mienk, nagyon keserves érzés lemondani róla.
Ha a játék lebonyolítójának szüksége lenne tanácsra, nekünk vannak ötleteink: ki lehetne sorsolni kétszemélyes vacsorát, amely csak a helyet, a tányérokat és az evőeszközt foglalja magában, de hasonlóan tartalmas nyeremény volna a saját lakáskulcs, amelyhez a lakást már a szerencsés nyertesnek kellene kifizetnie. Vagy esetleg a sajtból a lyuk.
Mária mostanában nem pályázik. Azt mondja, a szerencséből ennyi elég volt egy időre. Nem akar nyerni. Főleg, ha a nyeremény veszteséggel ér fel.
