Békés ünnepnap délután van az Ófaluban. Ülök a kertben, olvasgatok, élvezem a semmittevést.
Élvezném, de újra és, és újra durván megzavarja pihenésemet egy sportrepülő átható zaja. Hasonlít a porszívóhoz: normál zúgás, időnként viszont a porszívó beszív valamit és felbőg a motor.
Vajon ki lehet ez az ember, aki napközben, esténként, még a hétvégeken is zajjal fertőzi a környezetét? Mit érezhet a lakott területek felett repülve? Vagy talán nem tudja, hogy a saját élvezetének kielégítése közben emberek ezreinek teszi tönkre a pihenését? Esetleg pont azt élvezi?
Jó lenne megismerkedni vele, szívesen meghallgatnám a véleményét a békés egymás mellett élésről, a toleranciáról, és a környezetszennyezésről. Biztosan neki is vannak érzései, ő sem szereti, ha folyton porszívóznak a lakásban, miközben otthon pihen.
Vártam az augusztus 20-át. Nem csak a tűzijáték miatt, hanem mert azt hittem, hogy az előző hetekben, hónapokban valaki pénzt, fáradságot nem kímélve keményen gyakorol a sportrepülőgépével és a nemzeti ünnepünkön fogja bámuló tömegek előtt bemutatni tudását. Csalódott vagyok, az ünnep elmúlásával a „porszívózás” zaja, intenzitása nem csökkent.
Újabb kérdések merülnek fel bennem: Mi lesz, ha még jó néhány gazdag ember ezt a hobbit választja? Muszáj-e a lakosoknak tűrni a megnövekedett zajterhelést? Van-e előírás a sportrepülők zajkibocsátására, vagy a lakott területek feletti repülésre vonatkozóan? Törődik-e az előírások betartásával valaki?
Megannyi megválaszolatlan kérdés, de egy biztos: a zajterhelés növekedésével a Százhalombattán, Tökölön, Halásztelken és a környező településeken lakók életminősége romlik. A „porszívó” hangjához hozzá kell szoknunk, hacsak össze nem fogunk és nem teszünk ellene.
Százhalombatta, 2009.08.21.
K.Gy., ófalusi lakos
