A Carthaphilus Könyvkiadó „Legendák élve vagy halva” sorozata a legkülönbözőbb 20. század zenészek - Elvis, Sting, Tom Waits, Marylin Manson, Janis Joplin és még sokan mások - életét mutatja be, illetve „szokásaikról” – Vissza a 66-os úton, A heroin-naplók – jelentet meg köteteket. Legutóbbi, harminchatodik kötetük Robert Nesta Marley, azaz Bob Marley életét meséli el.
„A gettókban élő fiatalok nem sok mindenben találhatnak vigaszt: futballoznak, bandákba verődve verekszenek, zenélnek és táncolnak, ganját szívnak. Bob úgy érzi, csak a zene segítségével juthat ki a nyomorból…” „Jamaica függetlenné és ezzel együtt a hatalomra éhes pártok küzdőterévé válik. Bobot a kislemezek olyan sikeressé tették, hogy a pártok vezetői keresik a kegyeit, ő azonban inkább a saját útját járja.”
A szélsőséges helyzetek könnyen szülnek hősöket, legendákat. Bob Marley Timothy White igazi személyes hőse volt. Elsősorban a zenéje miatt, de rajta keresztül az egész reggae-raszta-kultúra, sőt egész Jamaica elkötelezett kutatójává tette. A könyv első megjelenése óta (1983) több mint harminc átdolgozott kiadást ért meg, mivel szerzője – aki 2002-ben hunyt el - mindig újabb és újabb részletekre bukkant. Mint írja: „izgalmas dolog felderíteni a ködös, egymással ellentétes, egymásra hatást gyakorló perspektívák bonyolult birodalmát.” Timothy White rajongása és újságírói gyakorlata végtelenül részletes és a lehető legpontosabb képet festi erről a kivételes személyiségről, barátairól, harcairól és zenéjéről.
Tehát van egyszer Bob Marley a maga egyszerű, mélyről jövő, szeretetteli személyével és zenéjével. És van az őt körülölelő legenda, a politika és a raszta-vallás misztériuma. Aki végigolvassa a mélyinterjúkat, beszámolókat, a részletes diszkográfiát – jobban megérti Bob Marley-t, aki „nem csupán felszállt a vonatra, de ő lett a masiniszta.”
