Városunk szűkös parkolási lehetőségei közismertek. Próbálunk toleránsan, akár apróbb kellemetlenségek árán is segíteni egymásnak. Vannak azonban sajnos olyan esetek, amikor a szép szó, a kérés nem talál megértő fülekre, hanem merev elutasítással reagál, akinek erre sem erkölcsi, sem jogi alapja nincs. Példának álljon itt a következő eset.
Hirtelen és sürgősen el kellet indulnom az Erkel Ferenc krt. 37. 4 -5 számú garázsban tárolt személygépkocsinkkal vasárnap (január 12-én) este hét körül, de egy szabálytalanul parkoló gépkocsi jelentősen akadályozta a garázsból történő kiállást.
A jármű tulajdonosa telefonon történő felhívása után sem volt hajlandó elállni, mondván: "...elállok, ha megmondja hová álljak...".
Az ügy oly módon oldódott meg, hogy a férjem – aki kórházból hétvégi eltávozáson történetesen itthon volt – lejött a lakásból és – sokéves rutinjának köszönhetően - a parkosított területen manőverezve, az ott lévő fa és a szabálytalanul várakozó kisteherautó között kihozta az autót a közútra.
Ezután tudtam csak elindulni, mert sürgősen oda kellet érnem a fiamékhoz. Izgatottan vártak, hogy elindulhassanak szülési fájdalmakkal vajúdó menyemmel a kórházba. Rám várt ugyanis az otthon maradó 3 éves kisunokám esti lefektetése és éjszakai felügyelete.
Szabó Zoltánné
