A fórumon elsőként Tápai Mónika, a Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat vezetője kapott szót. Mint mondta, kockázatos vállalkozásnak tartja a Homatech tervezett mintaüzemét, mivel nincsenek a működésére vonatkozó tapasztalatok, a szlovákiai üzemnek pedig, ahol kifejlesztették a technológiát, nem jó a híre. Néhány nőtársával napokon belül Dunaszerdahelyre utaznak, és kikérdezik a helyi lakosságot, hogy első kézből jussanak információhoz.
A civil környezetvédők aláírásgyűjtésbe kezdenek, tájékozódnak a jogi lehetőségekről és legvégső esetben az Európai Bizottsághoz fordulnak, hogy megakadályozzák a beruházást. Tápai Mónika hangsúlyozta: a városnak csak akkor van esélye, ha az itt élők minden ellentétet félretesznek és összefognak a beruházás megakadályozása érdekében.
Dr. Illés Zoltán, aki egyébként az analitikai kémia szakterületén szerzett tudományos fokozatot és jelenleg is hulladékgazdálkodást tanít a Közép-európai Egyetemen, a Zengőre tervezett radarállomás ügyéhez hasonlította a jelenlegi százhalombattai helyzetet. Mint mondta, először ott is úgy tűnt, hogy a tiltakozóknak nincs esélyük az eleve eldöntött állami beruházással szemben. Ő is az összefogás jelentőségét hangsúlyozta, mert mint mondta: a "dioxin nem kérdezi", hogy ki milyen pártállású. Aki tudja, hogy valójában mi készül a városban, annak óriási a felelőssége.
A Homatech üzemben megvalósítandó technológiával kapcsolatban kiemelte, hogy azon az alacsony hőfokon, amelyre az épül, a különféle károsanyagok nem semmisülnek meg, agresszívan rákkeltő dioxin keletkezik, amelynek több mint kétszázharminc féle molekulája kiszámíthatatlanul rekombinálódik. A dioxin minden koncentrációban rákkeltő, szabadon úszik a levegőben, tehát nemcsak a közvetlen környezetet veszélyezteti, gyakorlatilag megsemmisíthetetlen, és a zsírszövetekben felhalmozódva okozhat megbetegedést.
Hozzátette, a tervezett technológia nemcsak kockázatos, hanem gazdaságilag is elhibázott, az Európai Unió ugyanis az anyagában történő hasznosítást írja elő a tagállamoknak, ami azt jelenti, hogy belátható időn belül kötelességszegési eljárás indulhat az ország ellen, amely mindaddig óriási bírságokat fizethet, amíg nem az előírt arányokat teljesíti a hasznosításban. A gumihulladékot a jóval olcsóbb és környezetvédelmi szempontból biztonságosabb őrlemény formájában, fagyasztással célszerű újrahasznosítani. Az így keletkező termékeknek ráadásul a felvevő piaca is jelentős.
A nem gazdaságos és környezetkárosító pirolízissel bizonyos mérnökök már mindenütt próbálkoztak a világban, de ezek az üzemek vagy nem épültek meg, vagy bezárták őket.
Illési Zoltán szerint a battaiaknak minden eszközzel tiltakozniuk kell a "gyalázatos technológia" ellen. Ügyvédeket kell fogadni, aláírásgyűjtést kell kezdeni és meg kell szervezni a fizikai ellenállást is. "Ez ütközet – fogalmazott -, de ha megcsinálják, én itt leszek."
Szabó Imre szerint a város két része közé benyúló helyszínválasztás még akkor is "dilettantizmus", ha nem önkormányzati területről van szó, vagyis a helyhatóság nem kompetens az engedélyezésben. Véleménye szerint komoly erővé válhat, ha az emberek a saját érdekükben képesek megmozdulni. Hozzátette: személyes tisztelője Csányi Sándornak a bankelnök társadalmi felelősségvállalási projektjei miatt, de ezekkel szöges ellentétben áll a várost és környékét veszélyeztető beruházás. Illési Zoltánnal együtt úgy vélekedett: meglepődne, ha Csányi közösséget vállalna a beruházással, ha értesül arról, hogy milyen hatásai lehetnek. A volt környezetvédelmi miniszter is azzal biztatta a fórum résztvevőit: ha szakmai, jogi, szervezeti támogatásra, vagy akár jelenlétre van szükségük az ellenálláshoz, rá is számíthatnak.