Ahogy dr. Vicze Magdolna igazgató elmondta, minisztériumi kérésre a legújabb kort leválasztották, az lesz majd a harmadik ütem. A kiállítás végleges formája jövő nyárra alakul ki.

- A felújított épület, a kiállítás mind nagyon szép és korszerű – mondja -, de szeretnénk a hátteret is ugyanilyen színvonalon megvalósítani. A labort, a raktározást, az anyaghasználatot, egészen a világításig szigorú hosszú távú állagóvási szempontok szabályozzák. A műtárgyvédelem fejlődő tudományág, egyre szigorúbbak és nagyon költségesek az előírások.
A „Matrica” Múzeum a dunaújvárosi Intercisa és a Paksi Városi Múzeummal közösen részt vesz egy Európai Uniós pályázaton. Ennek egyik eredményét élvezhették a vendégek május 17-én az ingyenes családi vasárnapon, 28-án pedig az Eötvös iskolások ismerhették meg azt az oktatási programot, amit a három múzeum a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kidolgozott.

Az unió nem biztosít közvetlen támogatást múzeumoknak. Ad viszont oktatásfejlesztésre. A múzeumpedagógusoknak ezt egy jó ötlettel, egy sikeres programmal sikerült áthidalni. A most megvalósuló programban tíz magyarországi múzeumot kértek fel, hogy tapasztalataik, jelentéseik alapján tankönyvet és oktatási anyagot állítsanak össze, amelyek felhasználására később más múzeumok is pályázhatnak. A „Matrica”, az Intercisa és a Paksi Városi Múzeum közös, tematikus programja a római birodalom három korszakát mutatja be. Százhalombattán a kezdeteket, amikor a hódítók a keltákkal találkoztak, Dunaújvárosban a birodalom regnálását, Pakson pedig a középkort, a birodalom alkonyát, a törökök térhódítását ismerhetik meg az érdeklődők.

Ahol a rómaiak várost, erődítményt vagy tábort alapítottak – azokon a helyeken legtöbb esetben a mai napig zajlik az élet. Ez nem véletlen, hiszen a jó földrajzi, geológiai adottságok alapvetően nem változtak. De van ennek egy nagy veszélye is: a régi kultúrára épülő modern élet sok esetben elfedi, esetleg el is pusztítja a történelem emlékeit, nyomait.

Ennek volt riasztó példája az ötvenes években az asszuáni gát építése, amikor kis híján elpusztítottak egy több ezer éves egyiptomi sziklatemplomot. Az UNESCO ekkor összefogásra kérte több nemzet – köztük Magyarország – kormányát is, hogy támogassák országaik régészeti szakembereit a mentési munkákban. A sziklatemplomot köveire szedték, és párszáz méterrel odébb újra összerakták. E példaértékű összefogás eredményeként született 1972-ben az UNESCO-n belül a Világörökség Bizottsága, akik azt a célt tűzték ki, hogy a világban még fellelhető műemlékeket megóvják a modern kor pusztító lendületétől.

A római birodalmat egy erődökkel, katonai táborokkal tarkított hadi út vette körül, amit Kr.u. 98-211. között építettek és használtak. A limes Angliától a kontinensen át, Ázsiát érintve, Afrika északi partjain húzódott. Legnyugatibb szakaszát, amit Hadrianus falának is neveznek, az angolok védették le 1987-ben. Ezt megelőzően a bizottság csak egy-egy jól körülhatárolt lelőhelyet vagy műemléket biztosított. Ez volt az első eset, hogy egy ilyen nagy kiterjedésű – a szigetország egyik partjától a másikig húzódó – épületegyüttest a világörökség részévé nyilvánítottak. 2005-ben egy németországi szakasz került védelem alá. Ez a koncepcióváltás nyitotta meg a lehetőséget, hogy a római limest ne az érintett országok részeként, hanem egyetlen világörökségként kezeljék.

A hadi útnak vannak részei – például Anglia egyes helyein –, ahol fal szegélyezte, és ahol még állnak a kövek is. Máshol – mint például Százhalombatta északi részén – leginkább csak szakavatott szem fedezi fel az út nyomait a légi felvételeken. A régészetnek ez az ága azon alapul, hogy ha a földet az elmúlt 30 ezer évben megbolygatták, az a levegőből egy szakember számára egyértelmű nyomokat rajzol.

Ahhoz, hogy egy műemléket a világörökség részévé nyilvánítsanak, pályázatot kell összeállítani, aminek igen szigorú szakmai kritériumoknak kell megfelelnie. Ezt a szakmai részt vállalta magára a Magyarországi Limes Szövetség, amelynek székhelye a Pécsi Tudományegyetem, vezetője az ügy elkötelezett kezdeményezője, dr. Visy Zsolt, római koros régész. Végigjárják a limes nyomvonalát, légi felvételek, térképek alapján behatárolják, hogy egészen pontosan hol húzódott. Ezt követően fel kell venni a kapcsolatot az érintett földek tulajdonosaival. A terület ugyan magánkézben maradhat, művelni is lehet, csak építkezni nem szabad rajta. Mindez igen hosszúnak ígérkező folyamat, amihez nagy szükség lenne állami összefogásra, társadalmi támogatásra is. Az effektív munka megindult, a „Matrica” Múzeum az elsők közt csatlakozott a Szövetséghez. Bár városunk területén egy kisebb erőd volt csak, de ha sikerül célt érni, igen jelentős turisztikai látványosság lehet belőle. Szerencsések vagyunk, mert Pannónia területén mindössze kettő olyan római tábor amire nem épült rá a modern város. Az egyik Százhalombatta. Amennyiben a pályázat sikeres lesz, a feltáráson a legújabb kutatási és régészeti módszereket lehet majd kipróbálni.

Addig is van itt egy 50 hektáros halomsír-mező, ami szintén megérdemelné az UNESCO Világörökségi Bizottságának figyelmét…