A Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Program 2003-ban indult. Az eredeti elképzelés szerint egy csepeli telepen gyűjtötték volna össze és dolgozták volna fel az agglomeráció, valamint a főváros szennyvízét. Bizonyos települések esetében azonban a nagy távolság jelentősen drágította, növelte volna a beruházási, feldolgozási költséget és a ráfordított időt. Emiatt Százhalombatta a konzorcium keretén belül önállóan kért és kapott támogatást a meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítésére. 

A százhalombattai szennyvíztisztító telep a SZÁKOM Kft. kezelésében áll. Valkai György ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint időszerű a felújítás, mert a mostani rendszert csak kényszerűségből használják, a berendezések műszakilag és technológiailag is elavultak. Az iszapot úgynevezett „nyugtató” medencékben ülepítik, majd egy idő után újabb tároló helyen tovább „nyugtatják”, és ezt követően kerül a hulladéklerakó telepre, ahol a komposztáláshoz használható melléktermékként.

Az említett medencéket – három biztonsági tartalék kivételével – megszüntetik, és helyettük két korszerű, úgynevezett „mélybefújásos” medencét alakítanak ki. Lényege, hogy minél hosszabb szakaszon és területen érintkezik a befújt levegő a szennyvízzel, annál nagyobb mértékű oxidációt tud végrehajtani, vagyis hamarabb oxidálódik, bomlik le az anyag. A lebomlott, minimális szervesanyag-tartalmú szennyvíziszapot összepréselik, aminek eredményeként 15-20 százalék nedvességtartalmú szennyvíziszap keletkezik, ami szinte azonnal használható mezőgazdasági talajjavításra. Elsődleges cél, hogy a begyűjtött iszapot a begyűjtött biológiai hulladékkal kezelve, komposztálva magasabb értékű komposztot tudjanak előállítani, amely kiskertekben, virágoskertekben és a mezőgazdaságban is felhasználható. Amennyiben a nehézfémtartalmat a megfelelő határérték alatt sikerül tartani, akár zsákos virágföldként is hasznosítható.

A tényleges munkálatok várhatóan 2010-ben indulnak el. Az átállással kapcsolatban a lakosság nem fog érezni semmit, hosszú távon azonban csökkenhetnek a vízterhelési díjak, és ami a legfontosabb, lényegesen kevesebb káros anyag kerül a környezetbe.
Ehhez azonban szükséges a lakosság együttműködése is. Az ügyvezető elmondása szerint még mindig szép számmal vannak olyan családi házak, ahol a szennyvízgyűjtő csatornákba kötik az esővizet. Ez szabálytalan, mert jelentősen megterheli és veszélyezteti a szennyvíztelep üzemelését. Az illegális rákötések kiszűrése és a csatornahálózat karbantartása érdekében a Szákom vásárolt egy kamerát, amely a rendszer feltárását szolgálja.

A segítségével bontás nélkül is meg lehet állapítani, hol van a csövön repedés, rátapadt növényzet, vagy éppen nem oda való rákötés. Ha az érintett szakaszt lezárják, és füsttel töltik meg, a csatornából felszálló füst alapján meg lehet állapítani, melyik házban használják esővíz-elvezetésre a szennyvízrendszert. Valkai György elmondta, hogy a jövőben hatósági intézkedésre is számíthat az ingatlan tulajdonosa.