A szer 2 évig tartható el, ez az utolsó kereskedelmi forgalomba került készleteknél 2009. augusztusában jár le. Ha a jogi megerősítés is megérkezik, a Polgármesteri Hivatal haladéktalanul meg fogja bízni az ilyen készletekkel rendelkező vállalkozókat a kullancsirtás elvégzésével.

Főleg uniós ajánlások alapján várhatóan inkább az alternatív módszerekre tevődik a hangsúly – tette hozzá Róthweil Róbert, aki szerint az is a gyérítés ellen szól, hogy azzal a madarak életlehetőségeit is csökkentjük. Szuperszelektív vegyszer ugyanis nem létezik. Ami a kullancsra hat, sajnos sok más rovart is elpusztít, és ha nincsenek rovarok, nincs mivel táplálkozniuk a madaraknak. Pedig erre különösen a tavaszi hónapokban, a fiókanevelés időszakában van szükség, ugyanis még a magevők ivadékai is rovarokat fogyasztanak, fejlődésükhöz ugyanis elengedhetetlen a fehérjedús táplálék. Döntenünk kell, hiszen ha nagy offenzívát indítunk a kullancsok és a rovarok ellen, azzal sok madárra mondjuk ki a halálos ítéletet.

Tény, hogy nagyon sok a kullancs, és ez azzal is magyarázható, hogy egyre kevesebb a hosszantartó téli, fagyos időszak, ezért sokkal több vészeli át a telet, mint régen. Ráadásul nemcsak erdőkben és cserjés területeken találkozhatunk velük, hanem a játszótereken és parkokban is, mert a madarak, rágcsálók, elkóborló kutyák és macskák folyamatosan hordják be parkjainkba, sőt, háziállataink a lakásokba is. A megoldás nem az, ha lakásunkba zárkózunk, hanem ha gondoskodunk a megfelelő egyéni védelemről.

Különféle riasztószereket lehet vásárolni, amelyeket több-kevesebb sikerrel alkalmazhatunk, emellett a megfelelő öltözködés is biztosít védelmet. Ha magas fűben, bokros területen járunk, vegyünk fel hosszú, bokában, csuklóban zárt ruhát, lehetőleg világos színűt, mert azon könnyen észrevehetjük a kullancsot, még mielőtt a bőrbe fúrná magát. Ha szabadban tartózkodunk, végezzünk esténként kullancsvizsgálatot, különösen azokon a testtájakon, amelyeket a vérszívó felettébb kedvel, így a kar- és lábhajlatokban, a nyakon, illetve a hajas fejbőrön. A kiránduláskor használt ruhákat azonnal ki kell mosni, mert az ott rejtőző kullancs másnap is ránk mászhat belőle, sőt, a lakásban elmászkálva a soha nem kiránduló családtagunkba is belemehet. Amennyiben minden óvintézkedésünk ellenére mégis összeszednénk a kullancsot, akkor sem kell pánikba esni, ugyanis a befúródást követő 24 órában még egészen biztosan nem fertőz, ezért ha időben és szakszerűen eltávolítjuk, nem kell tartanunk a megbetegedéstől.

Fontos az, hogyan szedjük ki a kullancsot. Nem helyes, hogy ha vastagon bekrémezzük vagy alkoholt juttatunk rá, mert igaz, hogy abban az esetben magától elhagyja a zsákmányt, de fulladozás közben belepumpálja nyálát az emberbe, és azzal  együtt a fertőzés is a szervezetünkbe kerül. Semmiképp se próbáljuk kézzel kiszedni, mert úgy óhatatlanul összenyomjuk a potrohát, és ezzel arra kényszerítjük, hogy kibocsássa magából a fertőző anyagot. Alkalmazzunk csak alul záródó élű csipeszt, illetve kullancseltávolító kanalat. Ez a magyar találmány a Találmányi Világkiállítás aranyérmét is megkapta, ugyanis a kifejlett kullancsot gyötrés nélkül távolítja el a bőrből. Fontos, hogy hirtelen, egy mozdulattal, és potrohának összenyomása nélkül távolítsuk el a kullancsot, akkor is, ha a feje – ami csak egy üres kitincső – bennszakad, mert később az úgyis magától kilökődik.

Róthweil Róbert azt is elmondta, bíznak benne, hogy előbb-utóbb új, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő irtószer is forgalomba kerül. Több, biológiai hatóanyagú szer engedélyezése már folyamatban van.
A szakember megjegyezte: míg a kullancsok rovására évente csak néhány haláleset írható, sőt, vannak olyan évek, amikor egy sem, minden esztendőben mintegy ezer ember esik közlekedési balesetek áldozatául, ezért nagyságrendekkel nagyobb a valószínűsége annak, hogy a zöldterületekbe, parkokba menet elütnek bennünket vagy autóval ütközve halunk meg, mint hogy kullancs terjesztette betegségek miatt veszítjük el életünket. Ha kissé nagyobb odafigyeléssel közlekedünk, sokkal többet tehetünk magunkért, mint ha agyonvegyszerezzük a bennünket körülvevő környezetet.