- Pilóta szerettem volna lenni – meséli. - A gimnáziumi évek alatt kezdtem a vitorlázó repülést, hőlégballonoztam is, aztán jelentkeztem a repülősökhöz, de egészségileg alkalmatlannak találtak. Azt mondta az orvos, hogy a gerincem nem bírná el a katapultáláskor jelentkező függőleges megterhelést. Utóbb kiderült, annak az orvosnak régen konfliktusa volt az édesapámmal és így ütött vissza.

- Nem jelentkezett újra?
- De igen, még egyszer magpróbáltam, de ugyanazzal az orvossal találkoztam, ezért beláttam, hogy nincs értelme. Jelentkeztem a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, és amikor végeztem, Ercsibe kerültem. Először szakaszparancsnok voltam a pontonos zászlóaljnál, aztán a másik zászlóalj 1. századának parancsnoka, később ezredközvetlen századparancsnok lettem. Hamar rájöttem, hogy az ottani körülmények nem nekem valók, ezért más lehetőségek után érdeklődtem.

- Mi volt a baj a körülményekkel?
- Nem volt felszerelés, készlet, tartalék alkatrész, szerszám, mindez a takarékoskodás miatt. A raktárhiány következtében a nem javítható technika nem került bele a hadrafogható létszámba, így papíron tudtunk volna háborúzni, de gyakorlatban nem. Az üzemanyaghiány miatt a kiképzés is akadozott, egyre inkább a körlet tisztaságára helyeződött a hangsúly, és arra, hogy megfelelően lássák el az őrszolgálatot. Nem tetszett. Tudomást szereztem arról, hogy nyugdíjba készül a százhalombattai polgári védelmi parancsnok, megpályáztam a helyet, és meg is kaptam. 1994. december 1-jétől dolgozom a városban.

- Milyen rendszert vett át?
- A rendszer működött, az itteni törzsparancsnokság a honvédség hátországvédelmi parancsnokságához, majd később a belügyminisztériumhoz tartozott, és az akkori szokásoknak megfelelően óriási készleteket halmoztak fel. Akkora mennyiséget, hogy önmagában a leltár elkészítése is hatalmas munka volt. Harmincezer gázmaszk volt például, amelyeket le kellett selejtezni, mert lejárt a szavatosságuk. A hordtáskákat elvitte egy vállalkozó, aki fel tudta használni, a szűrőbetéteket egy másik, a maszkokat pedig a szemétégetőbe hordtuk. El kellett fogadtatni, hogy fölösleges ennyi gázálarcot tárolni, mert ha baj van, nincs idő kiosztani. Szóba került, hogy minden lakos kapja meg a saját gázmaszkját, de ezt az ötletet elvetettük. Részben, mert pánikot keltett volna, másrészt elhasználták volna más célra, például permetezésre, de a maszkok karbantartása is gondot okozott volna.

- Ez azt jelenti, hogy nincsenek már gázálarcok a városban?
- Nincsenek, mert nincs rájuk szükség. Most a védekezés legfontosabb eleme az elzárkózás, egy kétszobás, teljesen leszigetelt lakásban egy család több órát kibír, persze, csak ha nem tesz semmi olyat, ami fölöslegesen fogyasztja a levegőt. Amennyiben a veszély elhúzódik, akkor következik a kitelepítés: a megyei raktárban van 3500 menekülőkámzsa, amelyek egyúttal az arcot is védik. Ezeket kell ráadni a menekülőkre, buszra tenni őket, és biztonságos helyre szállítani.

- Ha nincs se természeti, se ipari katasztrófa, mi a dolga?
- Mindig van tennivalóm. A lakosság védelmével kapcsolatos terveket, tervrendszereket folyamatosan aktualizálni kell, emellett nyilvántartani, hogy azok a vállalkozások, amelyek a védekezésben részt vehetnek, működnek-e még, az újonnan létesülő vállalkozásoknál pedig felmérni, rejt-e magában veszélyeket a tevékenységük. Napra készen tudni kell, melyik útvonalon milyenek a lehetőségek, mert ha egy veszélyhelyzetben szükség van egy nagy darura, tisztában kell lenni azzal, hol lehet azt behozni a városba úgy, hogy ne ütközzön akadályokba. Elemzéseket végzek, hogy felkészüljünk minden váratlan helyzetre, így arra, mi a teendő, ha tartósan szünetel az áramszolgáltatás vagy a távfűtés, vannak a madárinfluenza, vagy a rendkívüli időjárási viszonyok miatt végrehajtandó feladatok, a legújabb feladat pedig a nukleáris balesetre való felkészülés.

Mivel Duna-menti településről van szó, az árvízvédelemre is fel kell készülni. Ebben nagy segítség a VITUKI-tól kapott előrejelzés, amely megbízható, mert a folyó vízgyűjtő területén lehullott hó mennyiségéből, a hőmérsékleti tényezőkből és a csapadékból számítják ki, hogy lesz-e árvíz. Az idén nem lesz, csak a szokásos tavaszi zöldárral van dolgunk, amely nem igényel védekezést.

- Említette, hogy gázálarcok nincsenek raktáron. Más eszközökkel rendelkeznek?
- Ezer fő ellátását tudja megoldani a helyi polgári védelem. Vannak ágyak, hálózsákok, takarók, étkezési felszerelések. Nemcsak Százhalombatta tartozik a parancsnoksághoz, hanem a környező települések is: Érd, Tárnok, Diósd, Sóskút és Pusztazámor. Természetesen Százhalombatta a központ, mert itt két olyan telephely is van, amely kiemelten veszélyes.

- Néhány évvel ezelőtt elkészült a VELÜNK elnevezésű honlap, amelyen minden, a helyi katasztrófavédelemmel kapcsolatos információ megtalálható. Mit tapasztalnak, milyen az oldal látogatottsága?
- Nem túlságosan nagy az érdeklődés. Példa erre, hogy a városi könyvtárban elhelyeztünk egy számítógépet, amelyen kizárólag ezeket az ismereteket tároltuk, de azt tapasztaltuk, hogy senki sem ült le ahhoz a géphez. Tartottunk lakossági fórumot is, meghirdettük a helyi médiában, interneten, de egyetlen érdeklődő sem jelent meg. Régebben és most is évente tartunk polgári védelmi gyakorlatokat, de nagy kiképzéseket nem. Ha olyat osztunk be szolgálatra a végrehajtó állományba, aki mondjuk, Budapesten dolgozik, mire értesítjük és ideér, már el is múlt a veszély. Ha lehetőség van rá, a polgárjogi szerződésekre helyezzük a hangsúlyt, olyan cégekkel, szakemberekkel tartunk kapcsolatot, akik egy katasztrófa esetén hasznos munkát végezhetnek, és a jelenlegi jogszabályok is ezt a tendenciát támogatják.

- Mi a lakosság dolga egy katasztrófahelyzetben?
- A cél az, hogy mindenki az utasításoknak megfelelően cselekedjen, mert a legfontosabb, hogy szervezetten történjen a védekezés. Természetesen nem árt, ha minden háztartás rendelkezik tartalékkal, elsősorban arra az esetre, ha tartósan kellene elzárkózni, de a lényeg, hogy figyeljék a híradásokat, és bízzák az irányítást a szakemberekre.

- Hogyan tervezi a jövőjét?
- Nem vágyom babérokra, szeretem a nyugalmat, úgy érzem, hogy elfogadott a város. Remélem, hogy még sokáig végezhetem ezt a munkát, az itt lakókat szolgálhatom szakértelmemmel és helyismeretemmel.

- Kit javasol, kiről szóljon legközelebb a Premier plán?
- Az érdi hivatásos tűzoltóság vezetőjét, Vörös János tűzoltó ezredest ajánlom. Jó szakembernek és jó vezetőnek tartom, szeretném, ha őt mutatná be a Hírtükör.