Portré a józanságról / függőségekről

Lang Györgyi: „Kizártnak tartom, hogy elsőre valakinek is ízlik...”

Schirilla György: „A lelkiismeret mindig meg fogja mondani, hogy mi a jó és mi a rossz...”


Portré a józanságról / függőségekről

Nem ittam meg: (Lang Györgyi)

„Szerepeltem az egyik kereskedelmi tévének a vacsora műsorában, és meg voltak rám sértődve, hogy én nem iszom. Azt mondták: Na, csak ezt az egy kupicát idd meg. Nem ittam meg.

Hogyha nekem volna gyerekem, nem tudom, hogyan küszöbölném ki neki azt az élményt, hogy kipróbálja, hogy nagyon berúgjon, nagyon másnapos legyen, és azt mondja: Jézusom, soha többet nem iszom. Kizártnak tartom, hogy elsőre valakinek is ízlik. Én ahány dohányos, vagy ivós barátommal beszéltem, mindegyik azt mondta, hogy először fú de rossz, de legyőztem magam és most már jó. Én nem akartam magam legyőzni, hogy majd jó legyen. Mázlim volt magammal.

Van nyerő automatám otthon…

Ha úgy vesszük, nekem is rengeteg függőségem van, csak ezek ártatlanok, ártalmatlanok. Mert az, hogy gyűjtök ezt, gyűjtök azt, végül is függőség. Az, hogy egy kis rongyot morzsolgatok a kezemben, függőség. Van egy üdítőital gyűjtő szenvedélyem, most a teheneket is gyűjtöm, és játékgép függőségem is van. Van nyerő automatám otthon, amibe én rakom bele kulccsal a pénzt, és ha elvesztem, újra bekulcsolom. Nyomkodom otthon a gépet, cseresznye, cseresznye, eper, és nagyon boldog vagyok, amikor kijön. Egy kicsit eszembe jut, hogy de kár, hogy nem igazi pénzzel játszom igazi helyen, de hogyha összeadom, akkor azért még mindig jobban jártam. Lehet vele veszíteni rendesen. Például mi Mariannal, szoktunk menni Las Vegas-ba, és én soha az életben nem nyerek. Mari meg odaül egy géphez és biztos, hogy nyer.

Azért jó józannak lenni, mert ura vagy a saját tetteidnek, másnap nem szégyelled magad semmiért, és nem kell gyógyszereket bevenni, hogy ne legyél rosszul.”

Lang Györgyi

A józanságnak, a bölcsesség a fokmérője: (Schirilla György)

„Ha az ember józan, akkor a bölcsességét megőrzi, és tud fejlődni. Aki valamilyen hirtelen cselekedetet hajt végre, hirtelen haragú, az is elveszíti a józanságát. A józanságnak, a bölcsesség a fokmérője. Az ivás - én úgy gondolom - a gyenge jellemű embereknek a tevékenysége. Egész életemben józan életű voltam, tíz ujjamon meg tudnám számolni, hogy a negyvennyolc évem alatt hányszor ittam alkoholt úgy, hogy nem részegedtem le, de egy kicsit pityókás voltam. Ha valakinek egy évben egyszer-kétszer van egy ilyen kis kihágása, az elviselhető, de az ivás hihetetlen módon rombolja az agysejteket, és azt soha többet nem lehet pótolni.

A csúnyát is szépnek látja…

Ha az utcán részeget látok, nekem az nagyon rossz látvány, mert az ilyen ember nem beszámítható, nem lehet vele beszélgetni, nem látja reálisan az életet, és ennek az utóhatása borzalmas. Valószínűleg részegnek lenni, nem lehet egy rossz dolog, mert az ember szédül, kábult, a csúnyát is szépnek látja, kitárulkozó a világ a lelkében. De amikor ott van a másnaposság, akkor az ember hatványozottan érzi a szenvedéseket és az életnek a nyomorultságait.

Aki másokat legyőz, az bátor, aki önmagát legyőzi, az hős.

Jógaoktatásokra járt hozzám egy férfi, alkoholista volt, és teljesen meggyógyult. Neki azt javasoltam, hogy írjon ki piros filccel egy nagy táblára egy szöveget, és tegye az ágya fölé, az majd mindig figyelmezteti. A szöveg az volt: Ha iszom, egy csúnya disznó vagyok. Az illető reggel fölkelt az ágyból, hogy elkezdjen inni, mert alkoholista volt, és ezzel szembesült. Minden nap látta ezt, és leszokott az alkoholról. Aki másokat legyőz, az bátor, aki önmagát legyőzi, az hős. Talán józan pillanatában az ilyen ember írja le egy papírra, hogy mit veszít azzal, ha iszik, és ha ezt tudatosítja magában, akkor ez talán ad neki lelki erőt.

Az élet szép, de csak annyira, amennyire megérdemeljük.

Van egy bölcsesség: Aki elhagyja magát, azt mások is elhagyják, aki törődik magával, azzal mások is törődnek. Itt azért megjegyzem, az alkohol a nők számára sokkal veszélyesebb, mint a férfiak számára. A nők sokkal kevésbé bírják az alkoholt. Az alkoholista ember elveszíti általában az életben való hitét. Az az ember, aki nem iszik, józanul hihet abban, hogy az élet szép, de csak annyira, amennyire megérdemeljük.

Ha ezt nem tenném, hiányérzetem lenne - szinte elvonási tüneteim lennének…

Függőségben vagyok a gyermekeimmel, a feleségemmel kapcsolatban, nagyon szeretem őket, és ha nem találkozom velük, akkor hiányoznak. Függőségben vagyok a futásokkal, hamarosan megint nagy futásom lesz - futok a korházban ápolt gyerekekért. Minden nap futok huszonöt-harminc kilométert edzésként. Ha ezt nem tenném, akkor is hiányérzetem lenne - szinte elvonási tüneteim lennének. Ahogy most úsztam a jeges Dunában heteken keresztül - január-februárban -, hát azután is voltak elvonási tüneteim, mert már hiányzott a nulla fokos víz, amikor kezdett az idő fölmelegedni. Azt hiszem a munkámmal kapcsolatban is függőségben vagyok, mert jógaoktató vagyok, és ha nyáron nem tudok annyi jógát oktatni, mert nincsen annyi csoportom a szünetek miatt, hát akkor otthon egyedül jógázom…
 
A lelkiismeret mindig meg fogja mondani, hogy mi a jó és mi a rossz.

Az egészséges függőségeket ugyanúgy meg lehet szokni, mint az egészségteleneket. Azt hiszem, hogy a saját ítélőképességünknek a legnagyobb jelző rendszere a lelkiismeret. A lelkiismeretünk mindig meg fogja mondani, hogy mi az, ami normális függőség, és mi az, ami beteges. Ha egy józan embert megkérdezünk, akinek nincsenek káros szenvedélyei, az még tudja, hogy a lelkiismeret mindig meg fogja mondani neki, hogy mi a jó és mi a rossz.”

Schirilla György

Hanganyagok, rádióadások a www.sztarportre.hu oldalon!