A fővárosiak betelepülése azóta is folyamatos. Ahogyan a nagyközségben számolják, a lakosság majdnem kilencezres létszáma 2020-ig 12 000-re emelkedhet. Mindez egyszerre öröm és bánat – mondja Szolnoki Gábor polgármester -, aki az önkormányzat egyik legnagyobb feladatának tekinti az intézményrendszer növekvő igényekhez igazítását.

- Az előző képviselő-testület elhitte, hogy az emelkedő lélekszám egyenértékű a fejlődéssel. Valójában arról csak akkor beszélhetünk, ha csatornát, iskolát, óvodát, játszóteret, egészségügyi ellátást is tudunk biztosítani az itt élőknek. A szolgáltatások területén a kapacitásaink határához érkeztünk. Óriási kihívás előtt állunk, de nagy terveink is vannak.

- Milyen forrásokból valósítják meg ezeket a terveket?
- A bevételink túlnyomó részét az állami normatíva teszi ki, de minden lehetséges módon megpróbáljuk bővíteni azokat. Az Érddel és Diósddal közös csatorna-beruházás ránk eső része 3,3 milliárd forint, amiből 500 milliós önrészt kellett vállalnunk. Ha hitelt vennénk fel, azonnal el kellene kezdeni a törlesztést, miközben a valós felhasználásra legjobb esetben is csak 2010-ben kerülhet sor. Ezért döntöttünk tavaly a kötvénykibocsájtás mellett, ami nagyon előnyös helyzetbe hozta az önkormányzatot. Másfél milliárd forint értékben került a birtokunkba svájci frank alapú kötvény, amit mi forintra váltottunk. A kedvező árfolyammozgásnak köszönhetően a forintszámla hozadéka jelentősen meghaladja a hitel kamatát, ami az elmúlt évben 50 milliós nyereséget eredményezett nekünk. További előny, hogy öt évig csak a kamatokat kell fizetnünk. Bízom benne, hogy addigra a mostaninál sokkal jobb pénzügyi helyzetben leszünk.

- Most milyen helyzetben vannak?
- Elindult a konszolidáció. 2006-ban még 50 millió forintot költött a község ingatlaneladásból működésre. Amióta felállt az új testület, egyetlen fillér fejlesztési pénzt sem fordítottunk működési kiadásokra, és nagyon büszke vagyok rá, hogy nullszaldós a költségvetésünk. Tudatosabban gazdálkodunk, és amint mondtam, folyamatosan figyelünk a bevételi lehetőségekre. A választások után az első dolgunk volt, hogy gyakorlatra váltsuk az ipari park akkor már nyolc éves koncepcióját. Mostanra tízhektárnyi terület már a befektető tulajdonába került, és további 80 hektáron folyik az eljárás, ami előkészíti ezt.
A szomszédos településekkel összefogva elértük, hogy hamarosan a Balaton irányába is feljáró köt minket az M7-esbe. Ez tovább növeli az esélyeinket a gazdaság élénkítésére. Létkérdés számunkra az adóbevételek növelése.

- Mivel tudják megnyerni a befektetőket?
- Az ingatlanárak lényegesen alacsonyabbak, mint például az M7-es túloldalán, Sóskúton, vagy Biatorbágyon, Budaörsön. Saját területünk nincs a fejlesztéshez, tehát a közvetítésre, a beruházások megkönnyítésére korlátozódik a szerepünk. Felhívjuk a befektetők figyelmét az ipari beruházásokra alkalmas telkekre az autópálya mellett, mindent megteszünk, hogy a szükséges hatósági döntések a lehető leghamarabb megszülessenek.
Bevallom, az előző tíz év után, amit a gazdasági szférában töltöttem, nem voltam felkészülve a bürokrácia borzalmaira. Két évünkbe telt, mire az első befektetőt birtokba segítettük az ipari parkban. Most a gazdasági válság hátráltatja a beruházását.

- Milyen támogatást tudnak nyújtani a helyi vállalkozóknak és a lakosságnak a krízis túléléséhez?
- Nagyjából annyit, hogy nem hátráltatunk senkit az ügyei intézésében. Decemberben mi is a helyi adók emelésére kényszerültünk, mivel az állam nem nyújt fedezetet a kötelezően ellátandó feladatainkhoz. Befagyasztottuk a képviselői tiszteletdíjakat, és némileg emeltük a szociális juttatásokat, de az eszközeink nagyon korlátozottak. Elsősorban arra törekszünk, hogy legnagyobb munkáltatóként minden álláshelyet sikerüljön megőriznünk.

- Milyen fejlesztéseket terveznek?
- Nemsokára átadjuk a felújított óvodát. Az eddigi kettő helyett négy csoport kap helyet abban az épületben, ahol korábban iskola működött. Néhány héten belül megnyitjuk a családi napközit, ahol hét kisgyerek teljes napközbeni ellátása mellett további hétnek néhány órás felügyeletet biztosítunk. Bölcsődénk egyelőre nincs, ez alternatív megoldás azoknak a családoknak, akik tudják vállalni a térítési díjat.

Önerőből is csatornázunk négy utcában. A harmincmilliós önkormányzati beruházást 20 milliós lakossági önrész egészíti ki. Igaz, tíz hónapig tartott, míg átverekedtük magunkat a bürokratikus dzsungelen, de megérkezett végre a vízjogi létesítési engedély.
Folyamatos költséget jelent az európai uniós csatorna projekt is. Őszre várjuk a brüsszeli jóváhagyást, ami a százszázalékos lefedettséget jelenti majd a községnek. Addig is, erőnk szerint megvalósítunk belőle részeket. Ahol kész a csatorna, megterveztetjük az aszfaltozást, és pályázunk az útburkolásra, amikor erre lehetőség nyílik.
Pályázatot nyújtottunk be egy p+r parkoló építésére a vasútállomás mellé.
Nagyon komoly környezetvédelmi programba kezdtünk. Rendbe akarjuk tenni az évtizedek óta elhanyagolt Öreg-hegyet és közterületeket. Legalább két játszóteret építünk idén, egyre már megvan a fedezet.   

Tavaly decemberben adtuk át a tízlakásos bérházunkat, amit részben pályázati pénzből építettünk. Egy lakást a rendőrségnek ajánlottunk fel kedvezményes lakbérrel, aminek köszönhetően eggyel több rendőr teljesít majd szolgálatot Tárnokon. Minden területen alkalmazhatónak vélem azt az elvet, hogy ha csak eggyel több, azért már megéri megtennünk minden tőlünk telhetőt.

- A közbiztonság Tárnokon is központi kérdés?
- Ahogy minden másban, ebben is erősen támaszkodunk a civil szervezetekre. Támogattuk a Tárnokőr Egyesület létrehozását, amely együttműködik a rendőrséggel, valamint a másfél éve elindított mezőőrséggel és közterület-felügyelettel. Lehetőség szerint hozzájárulunk a szabadidős rendőrök foglalkoztatásához, így mindig van hatósági ember, aki ügyel a rendre és biztonságra.

- Sokan hajlandóak feláldozni a szabadidejüket a közösség érdekében?
- Egyre többen. Én is elmegyek éjszaka járőrözni, részt veszek a szemétszedési akciókban. Ha kell, bemászom az árokba, és kiszedem a döglött macskát, és ugyanezt várom el a többi képviselőtől, a barátaimtól, ismerőseimtől is. Nem hiszek az egyszeri akciókban, mert például, ahová az illegális szemétlerakással ötven év alatt eljutottunk, azt nem lehet felszámolni egyetlen szemétszedéssel.

Egyre többen hajlandóak tenni a településünk fejlődésért. Lakossági kezdeményezésre indítottuk el a Lassíts, Tárnok akciót is, aminek az a lényege, hogy a résztvevők matricával jelzik autójukon: betartják a közlekedési szabályokat, mert fontosnak tartják a lakóhelyük biztonságát. A nagy átmenő forgalom sok gondot okoz. Évi egyszer-kétszer közbiztonsági napot tartunk. Megszámoljuk és ellenőrizzük az átmenő forgalmat. Ezekbe az akciókba is bevonjuk a lakosságot és a civil szervezeteket.

Amikor átvettem a község irányítását, öt civil szervezet működött Tárnokon. Most húsz. Nélkülük sokkal kevesebbet tudna felmutatni ez a település, ezért alapvető célunk segíteni minden ilyen kezdeményezést.
Nehéz év előtt állunk, de nem feltartott kézzel tekintünk a válságra, hanem cselekvően, tervekkel és munkával.