Az immár hetven esztendős pedagógus, a nyelvtudományok kandidátusa olyan programot dolgozott ki, amely a nyelvi, az irodalmi és a kommunikációs képességfejlesztést célozza, a kötelező és a választható tantárgyak széles választékát kínálja. Sokoldalúságával, gyermekközpontúságával szolgálja a képességfejlesztésen alapuló tehetségfejlesztést.

A regionális rendezvényen négy település diákjai vettek részt: Dorogról, Mányról, Budapestről érkeztek, és természetesen a házigazda, a százhalombattai Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium is képviseltette magát. A versenyre írásos munkáik alapján jutottak be az ifjú kutatók, és a regionális találkozón ennek az írott dolgozatnak az ismertetése, megvédése volt a feladatuk. A százhalombattai konferenciáról a húsz legjobb résztvevő jutott tovább az országos rendezvényre.

Zsolnai József záróbeszédében elmondta: elégedett a látottakkal, mert bebizonyosodott, hogy a gyerekek nagyon alapos munkát végeztek, kiválóan felkészültek. Kihangsúlyozta, hogy míg a világ más országaiban főleg a felsőoktatásban tanulók hoznak létre tudományos diákköröket, Magyarországon már a kisiskolásoknak is lehetőségük nyílik arra, hogy kibontakoztassák tehetségüket.

A Zsolnai-módszer 1985-től kísérleti, alternatív tantervvé lépett elő, Magyarország sok településén vezették be és alkalmazzák ma is. Egyre több gyakorló pedagógus vallja, hogy ha nem is az egyetlen, de az egyik legeredményesebb módja a tehetséggondozásnak.