A Népszabadság tájékoztatása szerint 117 ezer ingatlan veszíthet az értékéből – egyes vélemények szerint akár 30 százalékot is -, miután a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek átminősítik a folyók mentén fekvő területeket. A nagyvízi mederré nyilvánítás rákerül a tulajdoni lapokra, lehetetlenné teszi a beépítést, illetve bővítést, növeli az ingatlan biztosítási díját, és az esetleges jelzáloghitel költségét. A lakók azonban egyelőre nem tudják, milyen kártalanítás járhat ezért.

Sok érintett csak véletlenül, az interneten bukkant rá, hogy ingatlana szerepel a felügyelőségek listáján. A hatósági eljárás értelmében ezeket a lakóházakat, üdülőket, erdőket és mezőgazdasági területeket árvízveszélyes területté nyilvánítanák, és ezt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be is jegyeznék. A tulajdonosokat a hatóság "az eljárásban érintett nagyszámú ügyfélre tekintettel" levélben nem, csak a polgármesteri hivatalokban kifüggesztett közleményben értesítette.

Közös érdekünk, hogy ne építsék be házakkal az árvíz útját – nyilatkozta Láng István, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetője -, hiszen így nehezebben vonul le az árhullám. Annak, aki árterületen vesz ingatlant, tisztában kell lennie vele, hogy árvízkárra nem kötnek vele biztosítást, és nem az adófizetőknek kellene finanszírozniuk az ártéren építkezők árvíz utáni kárpótlását sem.

Ezzel dr. Fazekas István Százhalombatta alpolgármestere, óvárosi képviselő is egyetért, azzal azonban nem, hogy az Óvárosban is sok olyan telket érint az intézkedés, amelyek emberemlékezet óta nem kerültek víz alá. A törvény szerint a „nagyvízi meder jogi jelleg” olyan területre vonatkozhat, amit az árvíz levonulása során rendszeresen elborít. A hatóság azonban az 1956-os jeges árvíz szintje vagy statisztikák alapján jelölte ki azt. Emiatt fordulhatott elő, hogy több településen olyan utcák is rákerültek a nagymeder-térképre, amelyeket az elmúlt évtizedekben soha nem öntött el a víz.

A felügyelőség határozata Százhalombattán 90 százalékban Óvárosi – a Szent László, illetve Erőmű út és a Duna közötti - ingatlanokra, kisebb részben a Csónakház környékére vonatkozik. Az alpolgármester szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy azokat a lakóingatlanokat, amelyeket soha nem érintett az árvíz, vegyék ki ebből a körből.
De szerinte nemcsak az átminősítésre kijelölt ingatlanok köre vitatható jogilag, hanem az is, hogy valóban van-e felhatalmazása a vízügyi felügyelőségnek szolgalmi joghoz hasonló bejegyzéshez a tulajdoni lapokra. Úgy véli, sem a vízügyi törvény sem a vonatkozó 2006-os kormányrendelet nem szabályozza egyértelműen ezt a kérdést.

Hozzáteszi: az árvíz idején elvárható együttműködést a polgári törvénykönyv vis major helyzetben minden ingatlantulajdonosnak előírja, arról pedig a vízgazdálkodási törvény gondoskodik, hogy az árterületté nyilvánított ingatlanokban keletkezett árvízi károk kockázatát egyedül a tulajdonos viselje. Ehhez tehát semmi szükség a tulajdoni lapra történő bejegyzésre.

Az önkormányzat egyelőre arra a határozatra vár, amely december 31-ig felfüggeszti az átminősítési eljárást. Ennek megérkezése után lakossági fórumon szeretnék tájékoztatni az érintett ingatlantulajdonosokat. Dr. Fazekas szerint közös nyilatkozatot kell tenni arról, hogy a jogszabály alapján nem érintett ingatlanokat vegyék ki az eljárásból, de a maradék esetében is érdemes megvizsgálni, van-e felhatalmazása a felügyelőségeknek a tulajdoni lapokra történő bejegyzéshez.