A Városi Művészeti Iskola és a Kőrösi Csoma Sándor Általános iskola jövőjéről tartottak megbeszélést a városházán április 19-én. A képviselő-testület márciusi ülésén foglalt állást arról, hogy a tavaly elfogadott középtávú közoktatási intézkedési terv ajánlása alapján a művészeti oktatást a Kőrösi iskolába telepítené.
A tervek szerint végleges döntést a májusi ülésen hoznak, addig számos kérdést kell tisztázni. Egyebek mellett a kétféle intézmény jövőbeni szervezeti viszonyát, illetve a Kőrösi iskola épületében szükséges átalakításokat. A mostani megbeszélésen részt vett Adorjánné Visontai Katalin, a Művészeti, Tamás Emília, a Kőrösi iskola igazgatója, dr. Benedek László polgármester, dr. Tüske László alpolgármester, Bényei Sándor közoktatási szakértő, valamint a Polgármesteri Hivatal szakemberei.
A szakértői vizsgálatok alapján készült, tavaly elfogadott közoktatási intézkedési terv szerint meg kell fontolnia az önkormányzatnak, hogy képes-e hosszú távon felvállalni a Városi Művészeti Iskola működtetését. A terv négyféle javaslatot is tartalmaz a probléma megoldására, így az intézmény átadását a Református Misszió Egyházközségnek, a kistérségi illetve a közös városi-megyei működtetést és az integrációt. Mostanra kiderült, hogy csak az utóbbi járható út. A Kőrösi iskolára kedvező adottságai miatt esett a választás. A tágas, világos, korszerű épületben, a kiváló akusztikai adottságokkal rendelkező aulában már eddig is számos koncertet, kiállítást rendeztek meg sikerrel. Ezek az előnyök azonban gazdasági szempontból kifejezetten hátránynak számítanak. Tágas épülete miatt ennek az iskolának a legmagasabbak az energiaköltségei. Ha a művészeti oktatás idetelepülne, javulna a drágán fűtött terek kihasználtsága.
A megbeszélésen az is elhangzott, hogy várhatóan két-három év alatt egy fél általános iskola kapacitása válik feleslegessé a városban a gyermeklétszám csökkenése miatt. Ez persze nem azt jelenti, hogy éppen a Kőrösi lesz az, amelyikre nem lesz szükség, hiszen az idei tanévben három első osztályt is tudtak indítani. A jövőt azonban tervezni kell, méghozzá összintézményi szinten - hangsúlyozták a városvezetők. Hosszú távon az integráció biztosítaná a Művészeti Iskola fenntarthatóságát – fejtette ki dr. Tüske László.
Adorjánné Visontai Katalin aggályait fogalmazta meg. Mint mondta, az integráció csak úgy valósulhat meg, ha a munkáltatói jogokat a Kőrösi iskola igazgatója gyakorolja, ami szakmai döntésekre lehet befolyással. Tamás Emília úgy vélte, a szervezeti felépítésről a fenntartónak kell öntenie. Hozzátette, hogy az „összetelepítés” nyilván mindkét intézmény részére fájdalmas átalakulási folyamattal jár majd, ám a már említett gazdasági vonatkozások miatt megkönnyíti a Kőrösi iskola üzemeltetését. Mindkét intézményvezető hangsúlyozta, hogy elfogadják az önkormányzat szempontjait, vagyis azt, hogy a tervezett változás a város érdekeit szolgálja.
Bényei Sándor közoktatási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a városnak előre kell néznie, és nem szabad anyagi eszközeit felmorzsolnia. A művészeti a legdrágább oktatási forma, ráadásul a minisztérium évről évre kevesebb támogatást biztosít hozzá. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell az önkormányzatnak felvállalnia, de arra kell törekedni, hogy egészséges intézményi munkamegosztás alakuljon ki, amely lehetővé teszi a források ésszerű felhasználását. A lebegtetés sem a művészeti iskola működésének, sem a két intézmény jövőbeni együttélésének nem tesz jót. Mielőbb ki kell alakítani azokat a feltételeket, amelyek között szeptembertől mindkét intézmény zavartalanul folytathatja tevékenységét.
Az idő sürget, hiszen mindehhez az épület emeleti szárnyának átépítésére, számos szabályzat, dokumentum – egyebek mellett új alapító okirat és SZMSZ – megalkotására és jó néhány döntés meghozatalára van szükség. Utóbbira várhatóan a képviselő-testület májusi ülésén kerül sor.
A szakértői vizsgálatok alapján készült, tavaly elfogadott közoktatási intézkedési terv szerint meg kell fontolnia az önkormányzatnak, hogy képes-e hosszú távon felvállalni a Városi Művészeti Iskola működtetését. A terv négyféle javaslatot is tartalmaz a probléma megoldására, így az intézmény átadását a Református Misszió Egyházközségnek, a kistérségi illetve a közös városi-megyei működtetést és az integrációt. Mostanra kiderült, hogy csak az utóbbi járható út. A Kőrösi iskolára kedvező adottságai miatt esett a választás. A tágas, világos, korszerű épületben, a kiváló akusztikai adottságokkal rendelkező aulában már eddig is számos koncertet, kiállítást rendeztek meg sikerrel. Ezek az előnyök azonban gazdasági szempontból kifejezetten hátránynak számítanak. Tágas épülete miatt ennek az iskolának a legmagasabbak az energiaköltségei. Ha a művészeti oktatás idetelepülne, javulna a drágán fűtött terek kihasználtsága.
A megbeszélésen az is elhangzott, hogy várhatóan két-három év alatt egy fél általános iskola kapacitása válik feleslegessé a városban a gyermeklétszám csökkenése miatt. Ez persze nem azt jelenti, hogy éppen a Kőrösi lesz az, amelyikre nem lesz szükség, hiszen az idei tanévben három első osztályt is tudtak indítani. A jövőt azonban tervezni kell, méghozzá összintézményi szinten - hangsúlyozták a városvezetők. Hosszú távon az integráció biztosítaná a Művészeti Iskola fenntarthatóságát – fejtette ki dr. Tüske László.
Adorjánné Visontai Katalin aggályait fogalmazta meg. Mint mondta, az integráció csak úgy valósulhat meg, ha a munkáltatói jogokat a Kőrösi iskola igazgatója gyakorolja, ami szakmai döntésekre lehet befolyással. Tamás Emília úgy vélte, a szervezeti felépítésről a fenntartónak kell öntenie. Hozzátette, hogy az „összetelepítés” nyilván mindkét intézmény részére fájdalmas átalakulási folyamattal jár majd, ám a már említett gazdasági vonatkozások miatt megkönnyíti a Kőrösi iskola üzemeltetését. Mindkét intézményvezető hangsúlyozta, hogy elfogadják az önkormányzat szempontjait, vagyis azt, hogy a tervezett változás a város érdekeit szolgálja.
Bényei Sándor közoktatási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a városnak előre kell néznie, és nem szabad anyagi eszközeit felmorzsolnia. A művészeti a legdrágább oktatási forma, ráadásul a minisztérium évről évre kevesebb támogatást biztosít hozzá. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell az önkormányzatnak felvállalnia, de arra kell törekedni, hogy egészséges intézményi munkamegosztás alakuljon ki, amely lehetővé teszi a források ésszerű felhasználását. A lebegtetés sem a művészeti iskola működésének, sem a két intézmény jövőbeni együttélésének nem tesz jót. Mielőbb ki kell alakítani azokat a feltételeket, amelyek között szeptembertől mindkét intézmény zavartalanul folytathatja tevékenységét.
Az idő sürget, hiszen mindehhez az épület emeleti szárnyának átépítésére, számos szabályzat, dokumentum – egyebek mellett új alapító okirat és SZMSZ – megalkotására és jó néhány döntés meghozatalára van szükség. Utóbbira várhatóan a képviselő-testület májusi ülésén kerül sor.
