Százhalombattán csupán negyed annyi első osztályos szorul évismétlésre, mint azon a Pest megyei kontrolltelepülésen, amelynek adatait három éve hasonlítják össze a battaiakkal. Három éve új, a korábbinál komplexebb diszlexia-szűrővizsgálatot dolgozott ki Száraz István, az intézmény egyik logopédusa. A módszer lényege, hogy míg korábban csak a látással kapcsolatos képességeket, újabban a gyerekek hallásához kapcsolódó képességeket is vizsgálják. Mint a szakember mondja: a tudományos kutatás is efelé tendál. A diszlexia kialakulásában egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a beszédészlelési problémáknak, illetve annak a szomorú ténynek, hogy a szülők egyre kevesebbet beszélgetnek gyerekeikkel. A vizsgálatok során az intézmény logopédusai kiszűrik azokat az elsősöket, akiknek egyes részképességei fejletlenek az anyanyelvi tevékenységek elsajátításához, és egyéni fejlesztést ajánlanak fel nekik. Az utóbbi három évben összesen 470 kisiskolást vizsgáltak meg, és 28 főnél (azaz 6 %-nál) állapították meg a diszlexia-veszélyeztetettséget. Az évismétlők és a diszlexia-veszélyeztetettek között 82 %-os a lefedettség. Az évek óta tartó korai szűrések és az ezt követő fejlesztő foglalkozások eredményességét mutatja, hogy míg városunkban az elsősök 6%-a bizonyul veszélyeztetettnek diszlexia szempontjából, addig az említett kontrolltelepülésen, ahol nevelési tanácsadó hiányában nem végeznek rendszeres és szervezett szűrővizsgálatokat, és ezt követően fejlesztéseket 28%, továbbá míg nálunk a gyerekek 2,5%-a szorul évismétlésre, ott 10%. Feltűnő tehát a különbség a gyerekek felkészültségében. A javunkra írható előny valószínűleg abból adódik, hogy a szervezett szűrővizsgálatok, a szülőkkel és pedagógusokkal kialakított szoros együttműködés már az óvodában elkezdődik. A Nevelési Tanácsadó munkatársai évente négyféle szűrővizsgálatot végeznek el a nagycsoportosok körében. Mérik értelmi és beszédképességeiket, testi-lelki fejlettségüket és magatartásbeli érettségüket. Részletes tájékoztatást nyújtanak a szülőknek az iskolaérettséggel és minden olyan kérdéssel kapcsolatban, amely felmerülhet a beiskolázás kapcsán. Iskolaérettségi vizsgálatot végeznek, és tanácsot adnak, ha a szülők és a nevelők véleménye nem egyezik meg a gyerek érettségéről, illetve fejlesztőfoglalkozásokat tartanak a rászoruló és ezt igénylő gyerekeknek. A diszlexia és a tanulási zavarok kialakulásában a beszédhibáknak is jelentős szerepe van. A beszédhibás gyerekek száma sajnos, városunkban is évről évre nő. Az idén ősszel 233 megvizsgált óvodás gyermek közül 110 bizonyult beszédhibásnak, akik logopédiai terápiát igénylenek. A Nevelési Tanácsadóra ezen a területen is nagy feladat hárul, különös tekintettel arra, hogy az önkormányzat az idei tanévtől két logopédus státuszt szüntetett meg a gyermekintézményekben. Jelenleg az intézmény három szakembere látja el valamennyi iskolás és óvodás szűrését és fejlesztését, az óvodai ellátásra biztosított óraszám pedig a tavalyi felére csökkent. Száraz István szerint munkájuk egyre inkább a súlyos esetek ellátására korlátozódik, és a finanszírozás beszűkülésével a terápiák intenzitását is csökkenteniük kellett. A legtöbb esetben csak heti egyszer tudnak foglalkozni egy-egy gyerekkel, miközben több esetben két-három alkalom lenne az optimális. Tahyné Borbély Julianna, az intézmény vezetője bízik abban, hogy a jövőben is hasonló eredményességgel és hatékonysággal végezhetik munkájukat. Az intézmény a kistérségben is képes lenne szerepet vállalni a tanulási zavarok megelőzésében, de csak akkor, ha személyi és tárgyi feltételeik bővülnének. Jelenleg ugyanis maximális kihasználtsággal dolgoznak.