Öncélú a felsőoktatás, ahol az intézmények a hatékony forrásfelhasználás helyett, inkább műfüvet telepítenek az iskola kertjébe, pedig soha nem állt ekkora financiális keret az egyetemek és főiskolák rendelkezésére – mondta előadásában Antal János, az Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatója a Felvételi Információs Szolgálat rendezvényén.
Az V. Országos Oktatási Konferencia a felsőoktatás és közoktatás reformként emlegetett lépéseinek áttekintése mellett tárgyalta az érettségi rendszer gyakorlati észrevételeit, bemutatott egy középiskolások bevonásával készített kutatást, és elemezte, hogyan válhat a bolognai folyamat hungarikummá.
Lelkes Bologna-hívőnek vallja magát Antal János, nem is véletlenül állítja, hogy a rendszer globalizálható, de nem azokkal a módszerekkel, ahogyan az jelenleg zajlik. A többciklusú képzés véleménye szerint csakis apránként, fokozatosan bevezethető, de ennek párhuzamosan kell futnia annak elfogadásával, hogy a versenyképesség legfontosabb faktora a teljesítmény. Ám a tiszta verseny már a múlté, hiszen a hatalmi-jogi eszközök általi érvényesítés háttérbe szorítja a minőségi változásokra tett ígéreteket – hangsúlyozta dr. Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora. Az intézményi érdekek mellett elmaradnak a diákok kényelmét szolgáló intézkedések, amelyek nem tárgyi feltételeket takarnak, hanem a tanulmányokat elősegítő tervezetekről, a mobilitás támogatásáról szólnak. Az intézmények leginkább a nemzetköziesedésnek szabnak gátat, a mindenkori termékfejlesztés és a status quo rögzítése elfogadott tény, de sehol sem tapasztalható a tudományos színvonal emelkedése. Kézzel fogható perspektívák pedig vannak, méghozzá vállalható következményekkel – emelte ki a rektor úr: ezekben a versenyszellem és a minőség fogalma oly módon alakulna át, hogy fókuszába a hallgató és a munkaadó kerülne, ezen kívül gazdasági, finanszírozási, és belső irányítási kérdéseket érintő tárgyalások kezdődhetnének, amelyet kiegészítene még a „life long learning” erősítése is. Az oktatás-politika azonban nehezen tud szabadulni az anyagi hiányosságok okozta kellemetlenségektől, főleg, hogy a többletkiadások növekvő tendenciát mutatnak. Drágul a tanulás, gyarapodik az elérhető források száma, de mégis a felhasználás okán stagnál a támogatási ráta, a beruházások száma nem éri el a 0,8 milliárd forintot, pedig a rendelkezésre álló keretösszeg tízmilliárdokban mérhető – derült ki Sió Lászlónak, a Fidesz – MPP, oktatási műhely vezetőjének előadásából. A tömegképzésre legalább annyi energiát és pénzt kellene fordítani, mint a kiváló tehetségként számon tartott elitképzésben résztvevő diákok oktatására, még akkor is, ha a költségtérítéses kiesések révén kevesebb pénz jut a kasszába. Azonban „nem a laptopban a kulcs” – utalt Sió László a tömegesen megvásárolt, a hallgatók számára ingyenesen igénybe vehető tanulást elősegítő eszközre, hanem annak elhessegetésében, ami sokak fülébe belemászott. E szerint a felsőoktatás drága, a diplomás munkanélküliség növekszik, azaz lehetetlenné válik a továbbtanulás, így ki fogja visszafizetni azokat a súlyos milliárdokat, amelyekre a fejkvóta hiányában nem lesz elegendő pénz. Lehetséges jogszabályváltozás talán előbbre vinné az eseményeket, de egyelőre minden marad a régiben. A felsőoktatási törvény nem módosul, csekély technikai változások várhatóak csupán, ilyen például a hátrányos helyzetű diákok pontszámítását érintő kérdés, vagy éppen a diákigazolvány formaiságára vonatkozó változások – mondta dr. Halász Zsolt, az OKM jogi osztályának főosztályvezető-helyettese. A sokat emlegetett anyagi problémák a kevésbé kitartó, tanulmányaikat elhagyó tanulók miatt keletkeznek, hiszen az idei 95 ezres felvételt nyert hallgatói létszám is bizonyítja, hogy érdeklődés az van, ám ez tartalmában nem kiegyensúlyozott. Hiszen az alacsony pontszámok sok diákot beengedtek a felsőoktatásba, ezzel szemben számos esetben győzedelmeskedtek a slágerszakok, ahová többletpontokra volt szükség a bejutáshoz, mégis a jelentkezők 60 százaléka 330 és 380 pont között eredményekkel kerülhetett be. Az alacsony pontok egyik fő oka, hogy kevesen vállalták az emelt szintű érettségit, holott az érettségi tanévben 70 százalékuk tervezte azt – ismertetett egy 2007 őszén készült Országos Középiskolai Kutatást dr. Csikesz Tamás, a Felvételi Információs Szolgálat elnöke. A többletpontok kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy a számszerűen kimutatott önbizalom-növekedés annak köszönhető-e, hogy a diákok megelégszenek nyelvvizsgájukkal, és még véletlenül sem jelentkeznek emelt szintre. Így születhetett egy olyan adat, amely szerint a diákok 65 százaléka biztos abban, hogy még az érettségi évében ott fog ülni a választott felsőoktatási intézményben.
