Kilencedik alkotószombatját tartotta a „Mezőföld Csücske Alkotóműhely” a Sérültekért Alapítvány székhelyén, a dunafüredi Gátőrházban, április 2-án. Minden hó első szombatján rendezik kézműves foglalkozásaikat, amelyekre sérült és egészséges gyermekeket, fiatalokat egyaránt várnak.
Ezúttal a kukorica volt „terítéken”, és talán nem véletlenül. Ebben a hónapban vetik a haszonnövényt, és mondják, a jó gazda Szent György napjáig, azaz 24-éig befejezi a munkát.
Persze, másról is szó van, hiszen a kukorica nem csupán takarmánynövény. Puliszkát is főznek belőle, amit például túróval, sajttal, sült szalonnával, pirított hagymával vagy lekvárral ízesítenek. A csuhéból pedig szatyrokat fonnak, dísztárgyakat készítenek.
- A csuhét előbb be kell áztatni – magyarázta a foglalkozást vezető Angyalné Czeczon Zsuzsa. És mivel a foglalkozást gyerekeknek szánták, babák, szitakötők készültek a kukoricalevélből. A tengeri szemek eltérő színét kihasználva érdekes képek születtek, néhány lépésnyire két fiatalember dolgozott gyékényszövő alkalmatosságán.
- Szerettünk volna kukoricalepényt is sütni – mutat a kemencére Eperjesi Lászlóné, a foglalkozások koordinátora –, de sajnos, megbetegedett a sütésért felelő munkatársunk.
A bőrműves foglalkozásokat vezető Alföldi Teréz kiállítási anyagán dolgozott, Navratil Zsuzsa grafikus, a műhely emblémájának alkotója stilizált fa rajzolásához adott útmutatatást két kislánynak. Ki kellett vágniuk a fa körvonalait, és virágokat jelképező pattogatott kukoricát ragasztottak az ágakra.
Közben elkészült a puliszka, a szorgos kezek tányérokba öntötték, és lekvárral ízesítették a főtt kukoricadarát, amit aztán a gyerekeknek kínáltak. A sajátos játszóház kibontakozásától sokat várnak a fenntartók. Indulását Hiller István kulturális miniszter tette lehetővé, amikor tavaly júniusban megnyitotta az alkotóműhelyt és félmillió forintot utalt át saját alapjából az indulás költségeire. A pénzből eszközöket és anyagokat vásároltak, ami öt havi működésre volt elegendő. De úgy döntöttek, januártól is folytatják a foglalkozásokat, hiszen ezek elősegítik a sérült és egészséges gyermekek, fiatalok integrálódását. Szeretnék, ha nemcsak a battaiak, hanem a környező települések lakói is látogatnák az alkotóműhelyt. A költségek fedezetére belépődíjat szednek. A létesítmény, az alkotóműhely bővítésére Európai Uniós pályázatot nyújtottak be – tudtuk meg Cseh Kornélnétól, az alapítvány titkárától.
Persze, másról is szó van, hiszen a kukorica nem csupán takarmánynövény. Puliszkát is főznek belőle, amit például túróval, sajttal, sült szalonnával, pirított hagymával vagy lekvárral ízesítenek. A csuhéból pedig szatyrokat fonnak, dísztárgyakat készítenek.
- A csuhét előbb be kell áztatni – magyarázta a foglalkozást vezető Angyalné Czeczon Zsuzsa. És mivel a foglalkozást gyerekeknek szánták, babák, szitakötők készültek a kukoricalevélből. A tengeri szemek eltérő színét kihasználva érdekes képek születtek, néhány lépésnyire két fiatalember dolgozott gyékényszövő alkalmatosságán.
- Szerettünk volna kukoricalepényt is sütni – mutat a kemencére Eperjesi Lászlóné, a foglalkozások koordinátora –, de sajnos, megbetegedett a sütésért felelő munkatársunk.
A bőrműves foglalkozásokat vezető Alföldi Teréz kiállítási anyagán dolgozott, Navratil Zsuzsa grafikus, a műhely emblémájának alkotója stilizált fa rajzolásához adott útmutatatást két kislánynak. Ki kellett vágniuk a fa körvonalait, és virágokat jelképező pattogatott kukoricát ragasztottak az ágakra.
Közben elkészült a puliszka, a szorgos kezek tányérokba öntötték, és lekvárral ízesítették a főtt kukoricadarát, amit aztán a gyerekeknek kínáltak. A sajátos játszóház kibontakozásától sokat várnak a fenntartók. Indulását Hiller István kulturális miniszter tette lehetővé, amikor tavaly júniusban megnyitotta az alkotóműhelyt és félmillió forintot utalt át saját alapjából az indulás költségeire. A pénzből eszközöket és anyagokat vásároltak, ami öt havi működésre volt elegendő. De úgy döntöttek, januártól is folytatják a foglalkozásokat, hiszen ezek elősegítik a sérült és egészséges gyermekek, fiatalok integrálódását. Szeretnék, ha nemcsak a battaiak, hanem a környező települések lakói is látogatnák az alkotóműhelyt. A költségek fedezetére belépődíjat szednek. A létesítmény, az alkotóműhely bővítésére Európai Uniós pályázatot nyújtottak be – tudtuk meg Cseh Kornélnétól, az alapítvány titkárától.
