A találkozások a fontosak

- Annak idején Ön kezdeményezte, hogy legyen a városnak egy saját ünnepe. Miért tartotta ezt fontosnak?
- Abban az időben a környező településeken sorra indultak a hasonló rendezvények, és ahogy máshol, nálunk is a közösségépítés volt a fő cél. Százhalombattán azonban, ha lehet még nagyobb jelentősége volt ennek, hiszen néhány évtized alatt jelentősen megnőtt a város népessége, rengetegen költöztek ide az ország különböző részeiről. Sok minden adott volt már a jó életminőséghez, a közösségi kapcsolatok, a városi szintű összetartozás érzése azonban érthetően nem alakulhatott ki olyan mértékben, mint azokon a településeken, ahol nem zajlott le hasonló, robbanásszerű változás. A Battai Napok elindítása valóban az én ötletem volt, de a tervezés, a programok kialakítása már csapatmunkában történt. Arra törekedtünk, hogy minél többen részt vehessenek az eseményeken, ezért választottuk a szeptember közepi időpontot, amikor véget érnek a szabadságolások, a nyaralások, de még elég jó az idő a szabadtéri rendezvényekhez. Lendületet adott az első Battai Napoknak az akkoriban futó televíziós vetélkedő is, a Játék Határok Nélkül. Az először benevezett százhalombattai csapat megnyerte a Máltán rendezett fordulót, ami sok battait óriási lelkesedéssel töltött el. Ezért született meg az ötlet, hogy akár helyben is rendezhetnénk hasonló játékos versenyt, amire meghívhatnánk a szomszédos településeket. Többen gondoltuk úgy, hogy nyitni kellene a város közvetlen környezete felé, és erre egy kevésbé protokolláris rendezvény a legalkalmasabb. Ezek mellé az alap motívumok mellé aztán egy sor olyan programot fűztünk fel, amikről úgy gondoltuk, hogy számot tarthatnak a városlakók érdeklődésére. Nem a magas kultúra ápolása volt a célunk, hanem elsősorban az, hogy az emberek szórakozzanak, kikapcsolódjanak, elfelejtsék a hétköznapi gondjaikat. Igyekeztünk úgy összeállítani a műsort, hogy minden korosztály megtalálja a számára vonzót. Fontos szempont volt, hogy az időseket is kimozdítsuk otthonról, hiszen ők azok, akik megfelelő alkalom híján könnyebben elszigetelődnek, magányossá válnak. Igyekeztünk a helyi csapatok hazai meccseit is a Battai Napokra időzíteni, mert szerettük volna, hogy minél többen kapjanak kedvet a szurkoláshoz, esetleg a sporthoz is.

- Volt-e olyan esemény, élmény, amire ma is szívesen emlékszik az elmúlt Battai Napokból?
- Nem szívesen emelnék ki egy-egy eseményt, vagy programelemet. Mindig nagyon kedves számomra a nyugdíjasok megvendégelése, a számukra szervezett műsor, a Játékos Városok Találkozója, a főzőversenyek. Szeretem a gyermekprogramokat, mert ilyenkor azok a családok is élvezhetik a kimozdulás, a közös szórakozás örömét, akiknek anyagi okok, vagy éppen időhiány miatt kevesebb erre a lehetőségük. Ami azonban a legfontosabb számomra a Battai Napokból, az egyszerűen az együttlét, a találkozások, a hangulat. Jó, hogy bármelyik pillanatban összefuthatok egy-egy rég nem látott kedves ismerőssel, baráttal, és ezúttal van időm megállni, beszélgetni vele, hiszen ezek a délutánok erről szólnak, nem kell sietni sehová.

- Ön szerint mások a mostani Battai Napok, mint tizenöt évvel ezelőtt?
- Amiről az előbb beszéltem, az hál’ Istennek nem változott, azt viszont örömmel tapasztalom, hogy a műsorok, a programok egyre színvonalasabbak. Jó példa erre az utóbbi években szerveződő Művészetek utcája, amely iránt egyre nagyobb az igény és az érdeklődés. Nagyon jó dolognak tartom, hogy egy kisebb közösség összefog, szervezkedik azért, hogy népművészeti, képzőművészeti, kulturális értékeket mutassanak meg az embereknek. A Battai Napok ereje egyébként éppen a sokféleségében van. Aki elunja magát valahol, tovább áll, és megkeresi azt a programot, ami leköti. Azt mondom, nagyon fontos a minőség, de függetlenül a saját ízlésünktől, semmit sem szabad kizárni, amit például csak a fiatalok, vagy csak az idősebbek szeretnek, mint ahogy senkinek sem szabad kiszorulnia a Battai Napokból a pénz miatt, ezért voltak mindig ingyenesek a programok.

- A mostani rendezvénysorozatnak mely részein lesz biztosan jelen?
- A megnyitón, a főzőversenyen, a játékos vetélkedőn feltétlenül ott leszek, de nem szeretnék kimaradni a délutáni, esti kötetlenebb programokból sem. A családommal együtt részt veszünk a forgatagban, és ha úgy alakul, ott maradunk a bálon is.

- A nyárbúcsúztató ünneppel egy időben a képviselő-testület számára is elkezdődik a „szorgalmi időszak”. Nyilván már el is kezdődött a nyári szünet utáni első rendes tanácskozás előkészítése. Mik lesznek a következő hónapok legfontosabb feladatai, döntései?
- Kiemelkedő tennivalónk a 2009-es költségvetési koncepció megalkotása, emellett a folyó és induló beruházásokkal kapcsolatban is jelentős döntéseket kell meghoznunk. Elvileg már letettük a voksot az új rendezvénycsarnok megépítése mellett, de számos konkrét részletről kell még határozni az év végéig. Ki kell írni a közbeszerzési pályázatot a főtér-rekonstrukció második ütemére, valamint a művelődési ház felújítására is. Ha előnyös szerződéseket akarunk kötni, komoly előkészítő munkát kell végeznünk. Nagyon sok feladatunk lesz azzal a pályázattal is, amit a főtér felújítására nyújtottunk be. Ha jól teljesítünk a több lépcsős elbírálás során, minimálisan 500 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatáshoz juthatunk. A végső döntés február elejére várható. Komoly kihívásnak tekintem azt is, hogy mi leszünk a házigazdái az országos rövidpályás úszóbajnokságnak. Ha színvonalasan szervezzük meg ezt a rangos eseményt, az erősíteni fogja a város hírnevét, presztízsét, és megalapozhatja, hogy a jövőben is nálunk rendezzék meg a hasonló versenyeket. Nagy várakozással tekintek a két új uszoda átadása elé. Sokat remélek az ősszel folytatódó termálfúrástól is. Ha ezúttal eredményes lesz, az nyilván új feladatokat és új lehetőségeket is jelent majd az önkormányzat számára. Az előttünk álló néhány hónap nagy kérdése az is, hogyan alakulnak majd helyi adóbevételeink. Ezen a téren is optimista vagyok: abban bízom, hogy jobb pénzügyi pozícióba kerülünk, azaz több forrás áll majd a város rendelkezésére, mint ebben az évben.