A 2007. szeptember 17-én kihirdetett a "települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló" 2004. évi CVII. Törvény módosított 1. sz. melléklete szerint létrejött az Érdi statisztikai kistérség, amellyel a Pest megyében található statisztikai kistérségek száma 15-ről 16-ra emelkedett.
Az Érd központú statisztikai kistérséget a korábban a Budaörsi kistérséghez tartozó Érd, Diósd és Tárnok települések alkotják.
Az önálló kistérség gondolatának formálódásáról, a társulás felállításának folyamatáról, és a jövőbeni elképzelésekről kérdeztük a kistérség soros elnökét: Szolnoki Gábort, Tárnok polgármesterét:
Mi vezérelte az érintett településeket egy új kistérség létrehozásában?
Az alapgondolat az volt, hogy mi összetartozunk. Ha ránéz a térképre, akkor látja, hogy Diósd, Érd, Százhalombatta és Tárnok, de egyébként Sóskút és Pusztazámor is egy földrajzi egységet alkot. Ha elfogadjuk a kistérségek klasszikus feladatát, ami azt jelenti, hogy a települések összefogásával segítsünk az egész kistérség helyzetén, gondolok oktatásra, közlekedésre, egészségügyre, kultúrára, akkor számunkra a korábbi központ - Budaörs - megközelíthetetlen volt. A tömegközlekedés például úgy alakult ki, hogy ha Budaörsre akarunk eljutni, akkor először be kell utaznunk Budapestre, és onnan ki Budaörsre. Ugyanígy a többi nagyobb településre: Biatorbágyra, Törökbálintra. Ez lehetetlenné tesz mindenfajta gyors fejlődést. Ez volt az első szempont ami miatt válni akartunk. A második szempont pedig ebből következően úgy ítéltük meg, hogy ez akadályozza a munkánkat. Hiszen például Tárnoknak Százhalombattával volt a legtöbb gyakorlati kapcsolata, Érddel pedig közelsége miatt kerestük a kapcsolatot. Tárnok tehát sokkal többet profitálhat egy jól működő Érdi kistérségből, mint a Budaörsiből. Rosszul működő kistérségből senki nem profitál. Ezen kívül "méreténél", lakosságszámánál fogva is megállja a helyét egy Érd körüli kistérség. Sóskút és Pusztazámor egyelőre hezitálnak, azon az állásponton vannak, hogy meglátják, hogy működőképes lesz-e a társulás, és majd ha kiderül, hogy valóban jól működik, akkor döntenek, hogy csatlakoznak vagy nem.
Mikor kezdődött az önálló kistérséggé szerveződés folyamata, illetve mikor, milyen formában alakult meg a kistérségi társulás?
A vonatkozó törvény az önkormányzati választások után ad lehetőséget a meglévő kistérségi lehatárolások módosítására. Ekkor kezdődött meg a települések szerveződése. 2007 év elején a Budaörsi kistérségi társulás a kiválást elfogadta, tehát új dolgokba már nem vágtunk bele Budaörssel, mi azonban még nem tudtuk megkezdeni a munkát, mert a jogszabály-tervezet ugyan tavasszal került a Parlament elé, nyáron azonban történt egy kis politikai csiki-csuki. A Köztársasági Elnök nem engedélyezte minden kistérség lehatárolásának módosítását, visszadobta a Parlamentnek, ezért csak 2007 őszén, szeptember 17-én került kihirdetésre az ezt szabályozó törvény. A kistérséget így október 26-án tudtuk létrehozni. Akkor indítottuk el a munkaszervezet vezető pályáztatását, aminek eredményeképpen 2008. február 1-vel sikerült a munkaszervezetet létrehozni. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag két hónapja van munkaszervezetünk, ami most kezdte az operatív munkát: intézkedik a bankszámla nyitásról, a kollégák felvételéről. Egy kis csúszás tehát van, de nem számottevő.
Az önálló kistérség megalakítása jelentett-e teljes leválást a korábbi budaörsi kistérségről? Vannak-e, lesznek-e a kistérség határain átnyúló programok?
Mivel a törvény is lehetővé teszi a kistérségek közötti együttműködést, sok olyan, a Budaörsi kistérség településeivel közös projekt van, ami folytatódik: például kistérségi kerékpárút tervezése, és egy un. Integrált kistérségi egészség rendszer kialakítása, amely még a kezdeti stádiumban van. Minden, ami megtartható volt, megtartottuk. A kistérségi kerékpárút tervezésében Tárnok ugyan úgy benne van, mint korábban, fizet bele, de már, mint az Érdi kistérség tagja. Minden szolgáltatásunk megmaradt, csak van olyan, amire most nem tudunk kiegészítő normatívát igénybe venni. Megtartottuk a Százhalombattával együtt szervezett szolgáltatásokat is, csak nem kistérségi kereten belül, hanem Százhalombatta és Tárnok kapcsolataként. Százhalombatta ilyen szempontból jó partner, mert mindenféle felár nélkül ellátja ezeket a feladatokat. Ugyanakkor a jelzőrendszeres segítségnyújtás Budaörsi központtal működik most is, igaz, hogy az Önkormányzat tesz bele egy kis pénzt, mert az állami normatíva kiesik. Most akarjuk megszervezni ugyanezt Érden. Tehát ezzel kapcsolatban nincs rossz hangulat a települések között, fontos, hogy korrekten viselkedjünk ezekben a kérdésekben. Ha bármi ötlet fölmerülne, ami a kistérségek közötti együttműködést mélyítené, azonnal meg kell ragadni, mert annak az itteni emberek látják az előnyét. A rossz döntéseknek pedig a kárát.
Hogyan ítéli meg a kiválást? Gördülékenyen, fennakadás-mentesen zajlott le?
A háttérben voltak negatív felhangok, hiszen a politika azért átszövi a mindennapi életünket, de a kiválás valóban gördülékeny volt. Utána már nem volt olyan gördülékeny, mert Százhalombatta jelenleg még nem csatlakozott a kistérséghez. Ebben a kérdésben egy kis változás történt, a társulás most többcélúként működik, Százhalombatta nélkül. A területfejlesztési feladatok ellátására egy un. kistérségi fejlesztési tanácsot kell majd létrehoznunk, amennyiben Batta nem gondolja meg magát. De Százhalombatta vezetése már megfogalmazta az igényeit, nem rég kaptam kézhez a javaslatukat: a székhelyet szeretnék és az elnöki posztot. Nem tudom, mi van a háttérben, de ha tudnám sem biztos, hogy megmondanám. A Budaörsiből kiléptek, de az Érdibe nem léptek be. Egy kistérségi ülésen, amelyre meghívtuk Százhalombatta polgármesterét, kinyilvánítottuk, hogy részünkről nincs akadálya semmiféle megállapodásnak. Tekintettel arra, hogy most én vagyok a megbízott elnök, nem ragaszkodom ehhez a pozícióhoz, amennyiben a térség érdeke úgy diktálja, bármit megteszek. Ha a kistérségi társulás tagjai úgy döntenek, hogy a jövő Százhalombatta elnökségével folytatódik, akkor ő lesz az elnök. A térség megalapításának egyébként egyik alapvető feltétele volt a kistelepülések részéről az, hogy ellensúlyozzuk Érd múltbéli dominanciáját. Azt mondtuk, hogy rotációban oldjuk meg az elnökséget. Az első döntés pedig az egyik kisebb településre, Diósd és Tárnok közül Tárnokra esett. Ha Százhalombatta részt vett volna ezeken a megbeszéléseken, rá is eshetett volna az elnöki tiszt betöltése. Sajnos akkor már Százhalombatta nem vett részt ezeken az üléseken.
A jelenlegi kistérség települései valósítottak-e meg korábban jelentősebb fejlesztéseket, beruházásokat közösen, és ha igen mik voltak ezek?
A felszíni vízelvezetéssel kapcsolatosan elindult valami, de abban nem sikerült tovább lépni, a projektet nem fogadták be. A Benta patak rekonstrukciója viszont - ami ugye minisztériumi szinten lett előkészítve - ma úgy néz ki, hogy sikeres lesz.
Diósd, Érd és Tárnok összeállt a Dél-Budai Szennyvíztisztító projekt kapcsán, ez a három település rész-projekt elemmé vált a nagy projekten belül. Másik közös ügyünk a használaton kívüli szemétlerakó hasznosítása, amire Érddel közösen keressük a pályázati lehetőséget. Abban a pillanatban, hogy a kistérség megformálódik, ez kistérségi projektté is válhat. A kistérség, és a munkaszervezet néhány hónapja létrejött, gyakorlati munkát ezután tudunk elkezdeni. A valódi munkához még el kell, hogy háruljanak a meglévő adminisztratív akadályok. Praktikusan, kéthéttel ezelőtt tudtunk bankszámlát nyitni, a bürokrácia tehát minket sem kímél.
A települések egyéni fejlesztési elképzelésein túl, milyen irányok mentén, mely témákban jöhet létre kistérségi szintű együttműködés a települések között?
Az alapelveket rögzítettük, hogy miben látunk kitörési pontot. Nyilvánvaló, hogy össze kell fognunk az oktatásban, az egészségügyben. Talán hallott róla, hogy Érd egynapos sebészeti ellátást biztosító beruházásban gondolkodik, éppen Tárnok határában. Közös a közlekedésünk, rengeteg gyermek jár iskolába Érdre, persze jobb lenne, ha Tárnokon maradnának.
Ha egyébként nem rakódna a kistérségre politikai felhang, akkor a települések közötti együttműködés teljesen evidens lenne. Csak egy példa, Tárnok építéshatósága ellátja Sóskút és Pusztazámor munkáját. Lássuk be, ez kistérségi munka. Napi szinten tökéletesen együttműködünk: mi embert adunk, ők bért adnak, mi munkát adunk, ők időt adnak.
Milyen fejlesztéseket terveznek? Tervezik-e közös, az egész kistérséget érintő pályázatok benyújtását?
Általánosságban tudjuk, hogy oktatási problémákkal fogunk szembenézni, nyilvánvaló tény, hogy a középiskolai oktatás terén az agglomerációnak, és különösen ennek a résznek komoly problémái lesznek. Budapest kivonul belőle, így az itt élő gyerekek előbb utóbb nem fognak tudni hova iskolába menni. Ebben a kérdésben tehát erős összefogásra lesz szükség. Azt tudni kell, hogy Tárnok Sóskút térségben az elkövetkező 10 évben kb. 2000 munkahelyet prognosztizálnak az ipari parkokkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy nagy munkaerő igényre kell számítani. Jelenleg a munkaerő nagy része Budapestre, Százhalombattára, Székesfehérvárra jár dolgozni. Ha például ipari fejlesztésben gondolkodunk akkor az a középfokú képzettségig a teljes helyi munkaerő foglalkoztatását megoldhatja. Ha tehát ez itt megvalósul, akkor majd nagyon kell figyelni a képzésre, és nem csak a középiskolai képzés jöhet szóba, hanem a szakmunkásképzés is, hiszen ha megtörténik az általunk várt csoda, akkor nem lesz munkanélküliség Tárnokon, sőt Sóskútról és Érdről is ide fognak járni dolgozni az emberek. Egyébként Érden is óriási fejlesztések indultak. Ha ránéz a térképre, mi - Tárnok, Sóskút, Pusztazámor - az agglomeráció szélén helyezkedünk el. Százhalombatta már nem agglomerációs céltelepülés. Nekünk itt Tárnokon most 200 fölötti az éves gyermekszületés-számunk. Az utóbbi nyolc évben majdnem 2000 fővel nőtt a lakosságunk, a következő 8 éves prognózis majdnem 3000 fővel számol. Óriási fejlődés előtt állunk. Kistérségi szinten tehát, minden ilyenre rezonálni kell.
Most hogy megteremtődnek a tárgyi- és személyi-, valamint adminisztratív feltételek, megindulhat a pályázatok tervezése. Hol a gombhoz keressük majd a kabátot, hol azt mondjuk, hogy igen, oktatás, munkahelyteremtés, egészségügy, kultúra, és az adott kiírás éppen megfelel az igényeinknek. Kultúrában egyébként ezerszer szorosabb a kapcsolatunk Érddel, mint Budaörssel. Budaörs természetesen fejlettebb ezen a téren, egy gazdagabb település, amely például színházzal is rendelkezik, amely egy igazi világvárossá nőtte ki magát, ha a pénzügyi lehetőségeket vizsgáljuk, és természetesen ez elismerésre méltó, mégis sokkal könnyebben, egyszerűbben, gyorsabban járunk át Százhalombattára vagy Érdre a művelődési házba, moziba, az ottani kulturális rendezvényekre. Persze Budaörsre is elmegyünk, de azt már szervezni kell.
Hogyan működik a kistérség munkaszervezete? (szervezeti struktúra, munkatársak száma, szakmai felkészültsége, fontosabb feladatai, tevékenysége, milyen munkaszervezeti fejlesztésekre lenne szükség a hatékonyabb működéshez?, stb.)
A munkaszervezet jelenleg egy fővel, az irodavezetővel működik. Mostanra sikerült rögzítenünk a helységet, Érden a Polgármesteri Hivatal épületében, ez azonban egyelőre még ideiglenes iroda. A munkaszervezet vezetője amellett, hogy a polgármesterekből álló tanács döntéseit végrehajtja, ötletekkel, javaslatokkal segíti a kistérségi munkánkat. Legfontosabb, hogy valamennyi, kistérségi keretek között ellátható feladatot, mint családsegítés, oktatás, egészségügy, beindítsunk. Ez az iroda feladata, ezzel küzdenek, hogy minél előbb meglegyen.
Tájékoztatják-e a települések egymást megvalósított vagy tervezett beruházásaikról, benyújtásra váró pályázatukról, az általuk elnyert támogatásról?
Gyakorlatilag napi szintű a kapcsolatunk, alapvetően mindenről tudunk, ami Diósdon, Érden és Tárnokon történik. Bízom benne, hogy ez valóban így van. A befektetőket természetesen mindenki egy kicsit óvatosan kezeli. Elindult azonban egy olyan kezdeményezés, hogy próbáljuk egymást informálni, ha egy településnek mondjuk nem megfelelő akkor fusson először egy kört a szomszédban, és viszont. Nyitott a kapcsolatunk, egymással őszintén, röviden és egyszerűen beszélünk. Nincsenek közöttünk gátak, számomra pedig, mivel új polgármester vagyok, nem is életszerű, hogy a kollégámmal szemben elhallgassak valamit. Zárt ajtók mögött, de őszintén beszélünk gondjainkról, sikereinkről, hiszen össze kell hangolni a stratégiánkat. Ha már a kistérséget elfogadjuk létező társulási formának, akkor úgy is kell viselkedni. Nem hozhatjuk egymást kellemetlen helyzetbe, hiszen egymásra vagyunk utalva.
A települések mely pályázati lehetőségekhez fordulnak leggyakrabban? (KMRFT, EU-s pályázatok, egyéb hazai kiírások) Milyen sikerrel?
A kistérség épphogy csak elindult, ezért településekről tudunk csak beszélni. A települések folyamatosan pályáznak. Érd éppen most nyert a KMOP keretében 250 millió Ft-ot iskola-felújításra. Mi új iskolaépítés céllal 500 millió forintra pályáztunk, a pályázatot befogadták. Az önerőkérdés egy nehéz dolog. Tárnok település a padlón volt 2006. október 1-én. Működött, de tartalékokkal nem rendelkezett. Ezért mi 1,5 milliárd Ft értékű kötvénykibocsátás mellett döntöttünk, amiből biztosítanunk kell a fejlesztések fedezetét. Ez önerő-fedezetet biztosít jelen pillanatban egy új iskolaépítéshez, a teljes települési csatornázáshoz, és minden olyan projekthez, ami fejlesztésként szóba jöhet. Több kisebb pályázaton nyertünk már plusz forrásokat, de nagyon bízom benne, hogy az iskolaépítés pályázata sikeres lesz. Nagyon nagy demográfiai nyomás alatt van Tárnok, ezért ennek meg kell valósulnia.
A mai hangulat a pályázatokkal kapcsolatban furcsa, szkeptikusnak is mondható. Rárakódik a gyanú, a gyanakvás, egyébként is az egész olyan kavargó. A múltkor került elém egy lista, hogy már 100 milliók kerültek kiosztásra, de ez valahogy nem megy át a köztudatba. Csak a zavar van. Amíg az ember nem nyer, addig azt mondja, hogy hiszek, de a zavar bennem is megvan. Nem látok semmiféle jelzést arra vonatkozóan, hogy ne lenne objektív a pályázatok elbírálása. Várom, hogy mi fog történni, szeretnénk egy szép új iskolát.
Hogyan összegezné tömören az Érdi kistérség felállításának kezdeti szakaszát?
A várakozás szakaszában vagyunk, éppen az elmondott naptári akadályok miatt. Ennek ellenére nagyon jó érzés, hogy egymással őszintébb, nyitottabb, földrajzilag kisebb közösség tagjaként lehet esélyünk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy ez járhatóbb út. Nincs konkurencia, magunknak kell bebizonyítanunk, hogy jól döntöttünk, ezért ez értelemszerűen izgalmas is egyben. Hogy ezt első évben - a kistérség elnökeként - nekem kell generálnom, feltételezhetően majd úgy fogom megélni, ha meglátom, hogy a kistérség mivé fejlődött öt év múlva. Azon kell dolgoznunk, hogy sikerüljön.
Köszönöm szépen a beszélgetést, és kívánom, hogy az Érdi kistérség valóban sikeresen tudja megvalósítani céljait! Talán egy év múlva újra felkeresem önt, hogy a társulás tevékenységéről, elért eredményeiről faggassam.
Az Érdi Kistérség Többcélú Társulása tag települései: Érd, Diósd, Tárnok
A társulás soros elnöke: Szolnoki Gábor, Tárnok polgármestere
A munkaszervezet vezetője: Szabó Miklós
A munkaszervezet címe: Érd Polgármesteri Hivatal
2030 Érd, Alsó út.1. (bejárat a Budai út 10. felöl)
Tel: 30/9604703
.jpg)
