- A bevételkiesést valamilyen módon ki kell gazdálkodni, és ebben a Gazdálkodási, Pénzügyi és Integrációs Bizottságnak döntő szerepe van. Hogyan birkóztak meg a feladattal?
- Nagyon nehezen. A mi bizottságunknak a legnagyobb ebben a felelőssége, hiszen a hatáskörünk is óriási. A képviselő-testületi ülések előtt a napirendi pontok 90 százalékát megvitatjuk és véleményezzük, ugyanakkor a javaslataink nem befolyásolják a végső döntést, mert a képviselő-testület számára nem kötelező azokat figyelembe venni. Csak a vállalkozásfejlesztési alappal kapcsolatban döntöttünk saját hatáskörben.

- Nem első alkalommal került a mostanihoz hasonló nehéz pénzügyi helyzetbe a város, hiszen az előző ciklusban is megtörtént, hogy vissza kellett fizetni a MOL egymilliárd forintos túlfizetését. Az akkori megoldást mennyire tekintették most követendő példának?
- Annak idején a képviselő-testület pánikba esett és radikális takarékossági intézkedéseket hozott, amelyek egyrészt rossz visszhangot keltettek a városi intézményekben, másrészt olyan rövid távú eredményeket hoztak, amelyeknek később nagyobb volt a kiadás-vonzatuk. A felújítások elodázása, az utak állapotának elhanyagolása valójában csak az adott évben csökkenti a kiadásokat, előbb-utóbb azonban mindenképpen ráfordítást igényel. Akkor a fűnyíró-elvet alkalmazták, mi semmiképp sem akartunk ebbe a hibába esni. Ez annyit jelent, hogy a felújításoknak folytatódniuk kell, az intézmények esetében folytatódik az öt évre szóló felújítási program.

- Milyen sors vár a megkezdett és tervezett beruházásokra?
- A testület elfogadta a közbeszerzési tervet. A BMK és a Polgárok Háza beruházása már folyamatban van, ahogyan az Arany János iskola tornatermének építése is. A két uszoda augusztus 31-re elkészül, tavasszal pedig indul a főtéri beruházás.

- A termálfúrás nem volt eredményes, szertefoszlani látszanak az ezzel kapcsolatos remények. Mi a bizottság véleménye erről?
- Úgy foglaltunk állást, és ezt a képviselő-testület is elfogadta, hogy a fúrást folytatni kell. Az engedély 1500 méterre szólt, ebben a mélységben csak 40 fokos vizet találtak, viszont leérkeztek egy forró kőzetréteghez, amely alatt feltételezhetően 80 fokos vízréteg húzódik. Mindenképpen folytatni kell.

- Említette, hogy a napirendi pontok többségét megvitatja a bizottság. Nagyon komoly szakmai kérdésekben kell állást foglalniuk. Mennyire felel meg az elvárásoknak a bizottság személyi összetétele?
- A bizottság természetesen nem mindentudó, de szakmai segítséget kapunk a polgármesteri hivataltól, amennyiben pedig ez nem lenne elegendő, jogunk és lehetőségünk van külső szakember felkérésére, de eddig ezt nem tartottuk szükségesnek.

- A bizottság nevében szerepel az integráció. Miben áll az integrációs munkájuk?
- Elsősorban az unióval, illetve a kistérséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. Ezért is fájlalom nagyon, hogy még mindig nem döntöttünk a kistérségi társulásba való belépésünkről. Ha kimaradunk belőle, abból hasznunk nem származik, kárunk annál több. Én folytatom azt az együttműködést, amely még az előző önkormányzati ciklusban kezdődött a szomszédos települések pénzügyi bizottságainak elnökei között. Rendszeresen találkozunk, és egészen biztos, hogy a tapasztalataink megosztása minden résztvevő számára eredményeket hoz majd, emellett a kistérségi városvezetőkkel is jó kapcsolatot ápolok.

- Mi lesz a vállalkozásfejlesztési alap további sorsa?
- Szerettük volna folytatni, de a képviselő-testület többsége nem támogatta a javaslatunkat. Én ezt elhibázott döntésnek tartom, mert a helyi vállalkozásoknak nyújtott támogatás megtérülő befektetés. Évek óta beszélünk arról, hogy a város számára mennyire fontos a több lábon állás. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak a nagyüzemektől származó iparűzési adóbevételre számítunk, hanem a kisebb vállalkozásokra is, ehhez pedig jól működő kis- és középvállalkozásokra van szükség. A múlt évben nyújtott önkormányzati támogatás haszna még nem észlelhető, a szerződéseket csak tavaly ősszel kötöttük meg, és ennyi idő kevés ahhoz, hogy mérhető legyen az eredmény. A terveinkben egyébként szerepel, hogy néhány hónap múlva felkeresünk minden vállalkozót, aki az alapból támogatást kapott, és megnézzük, mire fordította az elnyert összeget. Furcsának tartom egyébként, hogy csak a vállalkozásfejlesztési alappal kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy megtérül-e a támogatás. Mikor és ki vizsgálta, mennyi idő alatt térül meg a társasházaknak és a családi házakban élőknek nyújtott energiatakarékossági támogatás? Az intézmények esetében nézte-e valaki, hogy a felújításoknak köszönhetően csökkentek-e a költségek, vagy a sportegyesületek hoztak-e a nekik nyújtott támogatásnak megfelelő eredményt?

- Úgy tűnik, hogy a jövőben az ideihez hasonló, szűkebb költségvetésre kell berendezkednünk. Miben látja a megoldást, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a bevételi és a kiadási oldal?
- Az idén a működési kiadások oldalán 500 millió forintos tartalékbevonásra lesz szükség. Ez elkerülhető lett volna a jóléti elemek szűkítésével, de ezt most nem tette meg a testület. Hosszabb távon mindenképpen felül kell vizsgálni a megoldási lehetőségeket, például újra kell értékelni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait, és utóbbiakat a lehető legnagyobb mértékben racionalizálni. Példa erre a Városi Szabadidőközpont, amely intézményként működik, holott gazdasági társaságként rugalmasabb gazdálkodásra lenne lehetősége. Más településeken már megtették ezeket a lépéseket. Nem kell félnünk átvenni a jó mintákat.