Ötszázötven évvel ezelőtt, 1458. január 24-én választották meg Hunyadi János kisebbik fiát, Mátyást a magyarok királyává. Az évforduló kapcsán lett 2008. Magyarországon a Reneszánsz éve. A neves közéleti személyiségek, mint például Gönczöl Katalin, Hankiss Elemér, Várszegi Asztrik védnöksége mellett indított országprogram szervezői párhuzamot látnak a középkor és a mi életünk között. Szerintük a mai magyar változó társadalomra éppúgy jellemző az újjászületés, a régi értékek megőrzése mellett az újabb és újabb felfedezések utáni vágy, az útkeresés, mint Dante, Leonardo da Vinci, Heltai Gáspár, Janus Pannonius, Shakespeare, Galilei, Kopernikusz, Kolombusz korában. A Mediciek támogatta olasz, a Hunyadi Mátyás által meghonosított magyar, vagy a pápai átok ellenére is a reformátorok nézeteit hirdető VIII. Henrik idején kialakult angol reneszánsz egyaránt a görögök és a rómaiak kulturális öröksége felé fordult. A „sötét” középkor végén és az újkor hajnalán ébredő újjászületésnek és a Petrarca által elindított humanizmusnak a Reneszánsz évében ismét a figyelem központjába állított értéke a béklyóktól megszabadulni vágyó, az élet örömeit felfedező, az újért áldozatokat is vállalni akaró és tudó szabad filozófiai és kulturális szellemiség.
A kolozsvári Mátyás szoborcsoport rekonstrukciós munkálatai, Vitéz János egykori dolgozószobájának a felújítása, a Széchenyi Könyvtárban, a Budapesti Történelmi Múzeumban, a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban és az ország megannyi helyén hirdetett kiállítások, fesztiválok, versenyek mind-mind a reneszánsz jegyében kerülnek megszervezésre. A Reneszánsz év programjai visszatekintenek a reneszánsz hagyományaira, kulturális értékeire, Mátyás király korára és szellemiségére, az akkori Európát formáló világképre, másrészt bemutatják a jelen kezdeményező, kreatív kultúráját, a kulturális modernizáció szándékait, megteremtve a két kor párbeszédének lehetőségét – olvasható a Reneszánsz Programiroda februári hírlevelében.
„Nagyon fontos, hogy minél több ember számára bemutassuk ennek az időszaknak a tudományos és művészeti értékeit, de legalább ennyire az, hogy az emberek élményszerűen megismerjék a humanizmusra épülő, a zenében, a táncban, az öltözködésben és a gasztronómiában is jelenlévő reneszánsz életérzést” – mondja Cseh Kornélné, a Barátság Művelődési Központ igazgató-helyettese. „Nálunk a Magyar Kultúra Hete rendezvényein egy Corvinákkal kapcsolatos előadás és a Diósdi Reneszánsz Együttes vendégjátéka révén már találkozhatott a közönség reneszánsz értékekkel, de a későbbiekben is tervezünk hasonló rendezvényeket, s szeretnénk a Battai Napok programjai közé is becsempészni a reneszánsz hangulatot és ízeket.”
