A MOL Nyrt évente Életpályadíjjal tünteti ki azokat, akik legalább huszonöt évig dolgoztak a cégnél, és teljesítményükkel kiérdemelték ezt az elismerést. Idén négyen kaptak elismerést a százhalombattai finomítóból: Szalmásné dr. Pécsváry Gabriella, Füstös László, Sági Ferenc és Szalai Gábor.

Szalai Gábor annak idején szakközépiskolai végzettséggel, 1968-ban helyezkedett el az akkori DKV-ban szivattyúkezelőként. Első munkahelyén az AV-2-ben a szintén most Életműdíjassá lett Füstös László kezdte bevezetni a kőolajfeldolgozás rejtelmeibe. Később táblakezelő, 1973-tól pedig műszakvezető lett. Az AV-3 1972-es indításában Sági Ferencel, a MOL másik Életműdíjasával dolgozott együtt. Munka mellett végezte el a kőolaj-feldolgozó szakmunkásképzőt, majd vegyipari gépésztechnikus képesítést szerzett. Később a munkavédelmi technikusképzőt és tűzvédelmi előadó tanfolyamot is végzett. Részt vett több üzem –az AV-3, a Katalitikus Krakk, a Hidrogén-Flouridos Alkilező, majd az MTBE üzemek – indításában és üzemeltetésében. 1999-től 2005-ig a finomító EBK szervezetének munkatársa volt, majd visszakerült a Katalitikus Krakk üzembe, és innen vonult korengedményes nyugdíjba tavaly novemberben. Édesapja, apósa, fia, és családjának más tagjai is a nagyvállalat dolgozói voltak, illetve ma is azok.

Harminckilenc aktív évéből harminchármat töltött három műszakban. Ez a munkarend próbára teszi az embert, és nemcsak tőle, hanem családjától is áldozatokat követel – mondja. A MOL nagyvonalúságát jelzi, hogy azoknak, akik legalább huszonöt évet három műszakban dolgoztak, ötvenhét éves kortól lehetővé teszi a korengedményes nyugállományt. Ezzel a problémával azonban felsőbb szinten is foglalkozni kellene – véli -, mert szerinte nem véletlen, hogy sok kollégája nem érhette meg a pihenőéveket, ráadásul az sem biztos, hogy bizonyos munkakörökben stressz helyzeteket megfelelően tudjon kezelni egy hatvan éves ember.
Ő maga szerencsésnek tartja magát, mert mindig szerette a munkáját, és ma is egészségesnek érzi magát. Ebben nagy segítségére volt a stabil családi háttér, no meg az, hogy sikerült megőriznie szakmai kíváncsiságát, az új dolgok iránti nyitottságát. Az üzemekben, amelyekben tevékenykedett, több újítását is bevezették. Kezdeményezőkészségét a kiváló újító díj bronz fokozatával ismerték el a ’70-es évek végén.

December 1-je óta nyugdíjas. Örül, hogy mostantól több ideje jut a családjára, olvasásra, kirándulásra. Felesége szintén a mai napig első munkahelyén dolgozik, a városi könyvtár vezetője. Aktív életet élnek, részt vesznek a könyvtár rendezvényein, és alapító tagjai a Forrmás Táncegyüttesnek.