A vasúti aluljárót 2006 márciusában kezdték el építeni Érden a megosztott város közlekedési problémáinak enyhítésére. A mintegy 4 milliárd forintos beruházás 85 százalékban vissza nem térítendő EU-támogatásból valósul meg.

A kezdeti lendület a váratlanul felmerült műszaki problémák, a bürokratikus kivitelező-kiválasztási előírások, a költségek kifizetéseinek elhúzódása miatt megtorpant. Az eredetileg 2007 májusára tervezett átadási határidő már nem volt tartható.

A szintén elkésett M6-os autópálya Budapest-Érd közötti szakaszának megépüléséig Érdnek az M7-től az aluljáró érintésével a 6-os útig vezető fő közlekedési útját nemcsak a helybeliek, de a százhalombattaiak, ercsiek is előszeretettel használják. Két éve azonban az autóbuszok mellett az egyéni közlekedők is kerülő utakra kényszerülnek, ami útiránytól és gyakoriságtól függően 2-5000 forintos havi többletköltséget jelent.

A bejelentett, de be nem tartott határidők a végletekig feszítették a valódi gondokat alig ismerő, de a halogatást semmilyen ok miatt el nem fogadó lakosság türelmét. A legeslegvégsőként megjelölt 2007. december 31-i, majd a városvezetés fellépése nyomán megjelölt 2008. január 31-i átadás is a MÁV komolytalan ígéreteit gyarapította. Itt valahol elszakadt a cérna. A tüntetésnek mindössze ha száz résztvevője volt, de a szervezők abban bíznak, hogy a jelzésértéke messze meghaladja a mozgósítás eredményét.

A helyi média folyamatos híradásai ellenére többen a rendezvényen megjelenő érdi polgármester tájékoztatójából ismerték meg az építkezés történetét, s szereztek információt az időcsúszás okairól. Noha az elégedetlenség a demonstráció végére sem csillapodott, sokakat meglepett, hogy nemzetközi szakemberek által is felügyelt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt, a kedvezményezett MÁV, a STRABAG nevével is fémjelzett beruházás kapcsán az Érdi Polgármesteri Hivatal több mint 40 pontos hibalistát állított össze, ezért a használatba vételéhez elengedhetetlen közútkezelői engedélyt nem lehet kiadni. A létesítmény nem az előzetesen egyeztetett műszaki tartalommal épült meg, hiányzik a környezetvédelmi és vízjogi engedély, valamint a katasztrófaterv. A jelenlegi rendszer nem mentesíti teljes mértékben az alagút levegőjét a feltorlódó járművek kipufogógázaitól, de amit kiszivattyúznak, azt a sétáló utcára vezetik. Csak hab a tortán, hogy a tervezők nem foglalkoztak az aluljáró és az M7-es felőli oldalon található Széchenyi tér, valamint az ide betorkolló utcák közlekedési kapcsolatával, ezért a módosított tervbe már csak egy, a helyi szakemberek számára nem elfogadható szükségmegoldást szuszakoltak be.

Az építtető és a kivitelező nem jelent meg az aluljárógyűlésen, igaz nem is hívták őket. Így a tiltakozók T. Mészáros András polgármesternek címezték az egyébként a MÁV-nak szánt kérdéseket és megjegyzéseket. A városvezetés szerint a megoldás kulcsa a MÁV és a többi illetékes kezében van. Noha az építtetők és építők mindeddig megfelelő felhatalmazással rendelkező személyekből álló tárgyalódelegációt sem állítottak össze, remélik, hogy legkésőbb március végéig a lakosság is használatba veheti az új létesítményt.