A felvételi első szűrője - A jelentkezési lap HELYES kitöltése

Figyelem, tájékozottság, körültekintés, stratégiaalkotás, alapvető számtani ismeretek és logika – mindezekkel a képességekkel rendelkeznie kell a felvételiző diáknak, ha felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait, és ezeket a képességeit már a jelentkezési lap kitöltéséhez sem nélkülözheti. Aki nem tudja felállítani az általa megpályázott intézmények erősorrendjét, nem igazodik ki az aktuális felvételi rendszerben, nem ismeri a pontszámítást, könnyen elvérezhet a felvételi első adminisztrációs lépcsőjén. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) sorra vette, melyek a felvételi jelentkezésnek azok a pontjai, amelyek évről évre elkerülik a legtöbb diák figyelmét.

A jelentkezés határideje

Tévhit: Minél később adjuk be felvételi jelentkezésünket, annál nagyobb az esély arra, hogy döntésünk megfontolt és biztos alapokon áll majd.

A felsőoktatási jelentkezés legutolsó határideje február 15-én éjfélkor van, ami azt jelenti, hogy nulla óra tíz perckor már elkéstünk. Nincs apelláta, a levelünkön szereplő dátum legfeljebb február 15-e lehet. Jelentkezési lapunkat ajánlott küldeményként adjuk fel, és a feladóvevényt érdemes biztonságos helyre rejtenünk, hogy felmerülő hiány vagy probléma esetén ezzel igazolhassuk pontosságunkat. A postákon minden évben kígyózó sor áll ezen a napon, így a jelentkezést nem célszerű az utolsó pillanatra hagyni, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a posta hamarabb bezár, mint ahogy mi sorra kerülnénk.
December 15-én megjelennek a hivatalos felvételi tájékoztató kiadványok és a jelentkezési lapok, így a felvételi döntéshez szükséges minden információ elérhető már a karácsonyt megelőző időszakban. Természetesen nem célszerű az sem, hogy jelentkezésünket elkapkodjuk, hiszen az intézmények nyílt napjai, és a felvételivel kapcsolatos további tájékoztatók is befolyásolhatják döntésünket. Mivel a felvételi jelentkezés időszaka már decemberben elkezdődik, felesleges ezzel a február 15-ei utolsó pillanatig várni, amikor január végén sorban állás nélkül postára adhatjuk jelentkezésünket.

Az egyetemek sorrendje

Tévhit: A maximális pontszám elérésével felvételt nyertünk az összes olyan intézménybe, melyet a felvételi lapunkon feltüntettünk.

A bőség zavarában érezheti magát az a diák, aki az intézmények kínálatából igyekszik megtalálni a számára legmegfelelőbb képzést. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy korlátlan számú helyre adhatja be jelentkezését, csak a pénztárcájának kell bírnia. Olyan eset mégsem fordulhat elő, hogy az összes megjelölt helyre felvételt nyerjünk, ugyanis egy felvételi időszakban a jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig a rangsorában szereplő első olyan helyre, ahová elégségesnek bizonyul a pontszáma. Mivel minden jelentkező csak egy jelentkezési helyre nyerhet felvételt, ezért a sorrendjének kialakításakor azt tartsa szem előtt, hogy olyan jelentkezési hely kerüljön az első helyre, ahová legjobban szeretne bekerülni, és olyan az utolsó helyre, ahová szintén szeretne bekerülni, de a megjelöltek közül ezt szeretné legkevésbé.


Költségtérítés vagy állami finanszírozás?

Tévhit: Ha állami finanszírozású szakra nyertem felvételt, biztosított itt a helyem és később sem kerülhetek át a költségtérítéses képzésbe.

A felsőoktatási intézmények jelentős része az államilag támogatott képzés mellett költségtérítéses képzést is meghirdet, de természetesen vannak olyan jelentkezési helyek is, ahol csak államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés folyik. Olyan jelentkezési helyen, ahol mindkét finanszírozási forma létezik, a jelentkezők megjelölhetik azt, hogy vállalják-e a költségtérítéses képzést, sőt meg kell határozniuk azt is, hogy a kért elbírálási sorrendben az államilag támogatott és/vagy a költségtérítéses képzés hol helyezkedjen el. Az államilag támogatott és költségtérítéses képzésre jelentkezés egymástól független. Ha mindkét finanszírozási formát vállaljuk, akkor egy szak államilag támogatott és költségtérítéses formáját a jelentkezési lapon az elbírálási sorrenden belül két különböző sorszámmal kell feltüntetni. A finanszírozási formától függően egyazon szakon a ponthatárok eltérőek lehetnek. A későbbiekre nézve, a lusta diákoknak rossz hír, hogy a legrosszabbul teljesítő 15 százalékát a diákoknak visszasorolják a költségtérítéses képzésbe, a szorgalmasabb költségtérítéseseknek ez viszont jó hír, hiszen a megüresedett államis helyeket velük tölthetik fel. Így sokkal nagyobb tétje van a vizsgaidőszaknak. Érdemes tudni, hogy aki nem teljesít egy év alatt 30 kreditet, azt is visszasorolják a költséges képzésbe.

A középiskolai eredményeket igazolni kell

Tévhit: Tanulmányi és egyéb eredményeinket eredeti dokumentumokkal kell igazolnunk, vagy a másolatokat közjegyzővel hitelesíttetnünk.

A jelentkezési lapon fel kell tüntetnünk a jelentkezéskor már dokumentummal igazolható tanulmányi és egyéb eredményeinket. Fontos, hogy az eredmények feltüntetése önmagában nem elég, hiszen ezek kizárólag akkor vehetők figyelembe, ha azokat igazolni is tudjuk.
Az igazoláshoz dokumentummásolatokat kell csatolnunk, amely egyszerű fénymásolat. Nem célszerű eredeti dokumentumokat postára adnunk, mert a feldolgozás során megsérülhetnek vagy elkeveredhetnek. Az eredeti igazolásokat majd a felvételt követően az egyetemre való beiratkozáskor kell bemutatnunk. Ezért a fénymásolatokat a jelentkezési laphoz csatolva nem kell sem iskola, sem közjegyző által hitelesíteni. Ha valamilyen dokumentummal még nem rendelkezel, annak pótlását július 11-ig még megteheted.

A jelentkezés költségei

Tévhit: Ugyanannak a képzési helynek az államilag finanszírozott és költségtérítéses formája a jelentkezési díj szempontjából is két jelentkezésnek minősül.

Minden jelentkezőnek minimum 9000 forintot, azaz a felvételi eljárás alapdíját be kell fizetnie. Ezért a díjért 3 képzés megjelölésére van lehetőség. Ha egy, kettő vagy három jelentkezési helyet tüntetünk fel, akkor egyaránt 9000 forint alapdíjat kell befizetnünk. Így tehát érdemes kihasználni a három jelentkezési lehetőséget, hiszen az alapdíjat mindenképp be kell fizetni.
Amennyiben ugyanannak a jelentkezési helynek az államilag támogatott és költségtérítéses formáját is megjelöljük, azt két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, de az alapdíj befizetése szempontjából egy képzésnek minősül. Természetesen az egymáshoz tartozó államilag támogatott és költségtérítéses szakoknak nem feltétlenül kell követniük egymást a jelentkezési helyek erősorrendjében. Ha a három képzési helyen felül továbbiakat is szeretnénk megjelölni, jelentkezésenként további 2000 forintot kell befizetnünk.

TIPP: A benyújtott felvételi jelentkezési lap és a csatolt dokumentumok másolatát, valamint a postára adás feladóvevényét őrizzük meg a felvételi eljárás végéig!