Kis karácsony, nagy karácsony

  • img
  • img

Gyakran eldúdoljuk karácsonykor ezt a népdalt, bár kevesen ismerik az ünnep kettősségének valós értelmét. Pedig a középkorban nemcsak december 24-én ünnepelték a szentestét, hanem január 6-án is. Az ortodoxok még mindig a Juliánusz naptár szerint számítják és ünneplik a szentestét és a karácsonyt.

Ilyenkor a szerb gazda, pontosabban a család legidősebb férfitagja szent énekek kíséretében szalmát szór szét a házban, hiszen a megszülető Jézust is szalmába, jászolba fektették. Utána tölgyfaágat, „badniakot” hoz, mert a pásztorok is tüzet gyújtottak, amíg a kisded születésére vártak. A szentestét egyébként böjt előzi meg a szerbeknél, ilyenkor főtt babot és halat fogyasztanak. Csak az éjféli istentisztelet után oldják fel a böjtöt. A „bozsity kolácsot”, a karácsonyi kalácsot pedig nem késsel vágják, hanem kézzel törik – tudtuk meg Dalibor atyától. A badniak egy részét megszentelik a templomban, másik részét pedig meggyújtják a templomkertben az istentisztelet után. Forralt „rachiét”, pálinkát készítenek, és „zdravie” (egészséget) szóval koccintanak. Manapság nehéz megoldani az éjféli istentiszteletet – mondta Dalibor atya –, idén este nyolc órakor rendezték meg a szertartást.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák