- Először félve jöttek el a borosgazdák – emlékezik vissza a harminc évvel ezelőtti kezdetekre Takács Péter, a BMK igazgatója. – Tartottak attól, mit mond majd a meghívott szakértő. Nem szerették volna, ha leszólják a boraikat. Aztán megtapasztalták, hogy jóindulatú bírálatot kaptak, olyan véleményt és tanácsot, amelyet érdemes volt megszívlelni. Biztos vagyok benne, hogy az évenkénti borversenyek is szerepet játszanak abban, hogy egyre jobb minőségűek a battai borok. Süle Károly minden évben részt vesz a borversenyen, bár nem helyben, hanem Pusztazámoron van a szőlője. Mint mezőgazdásztól, el is várják tőle a többi borászok, hogy kitűnő minőséggel jelentkezzen.

- Tudomásul kell venni – mondja -, hogy Százhalombattán nem lehet elérni azt a minőséget, amilyet egy ideális borvidéken. Itt más a talaj, más az éghajlat, leginkább a fehér szőlőnek kedvez, ettől függetlenül vannak, akik ezt nem veszik figyelembe, mert ők a vörösbort szeretik. Akik Battán borászkodnak, kedvtelésből teszik, saját felhasználásra termelnek, de mindenki arra törekszik, hogy jobb legyen a bora, mint az előző évben volt.

Természetesen az, hogy milyen lesz a bor, sok körülménytől függ. Elsősorban az időjárás befolyásolja, az, hogy sok vagy kevés volt az eső és a napsütés, de a minőséget még a hordó is meghatározza: amint azt Süle Károly mondja, a legjobb bort is el tudja rontani egy rossz hordó, ráadásul az ilyen hibát semmilyen módon nem lehet helyrehozni.

Szövényi Ernő borászati szakértő ha nem is a kezdetektől, de már évtizedek óta zsűrizi a battai borokat. Könnyed, kellemes italnak tartja az itteni termést, és nagy örömére szolgál, hogy tapasztalja: a gazdák figyelembe veszik a véleményét, és ha felhívja a figyelmüket egy-egy hibára, észrevehető, hogy ugyanazt már a következő években nem követik el.

A jubileumi borversenyen pincepörkölt volt a vacsora, a jó hangulatról pedig a Nyugdíjas Népdalkör gondoskodott: az asszonyok külön erre az alkalomra olyan műsort adtak elő, amely a legszebb bordalokat sorakoztatta fel.