Érd Város Önkormányzata nem csatlakozott a tavaly alakult Budaörsi Statisztikai Kistérség Többcélú Társuláshoz, idén februárban azonban úgy döntöttek: mégis tárgyalásokat kezdenek a társulással. Utóbbi döntésük hátteréről, valamint a Halom Televízióval kapcsolatos elképzeléseiről kérdeztük dr. Döcsakovszky Béla érdi polgármestert.
- A kistérségi együttműködés megsokszorozhatja az önkormányzatok lehetőségeit, az uniós támogatási rendszer pedig ki is kényszeríti a társulásokat. Önök mégsem társultak szeptember végén...
- A statisztikai kistérségek felosztása - a Dél-Budai agglomerációban legalábbis – nem megfelelő. Figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Érd városa a maga hatvan ezer lakosával és központi elhelyezkedésével központja lehetne egy ideális méretű, hozzávetőleg kilencvenöt ezer lakost számláló kistérségnek. Elválasztották egymástól azokat a településeket – mint például Budaörsöt és Budakeszit -, amelyek kulturálisan is, földrajzilag és funkcionálisan is kapcsolódtak egymáshoz, s olyan területekkel sorolták statisztikai egységbe, amelyekkel valójában sem utak, sem korábbi kapcsolatok, sem kulturális hagyományok nem kötik össze. A másik ok, ami miatt távol maradtunk az új társulástól, az egy település, egy szavazat elven alapuló döntéshozatal. Ez a működési elv kizárja, hogy komoly tétre menő ügyekben komoly döntések szülessenek. Elfogadtuk volna, hogy – a lakosságszámarány mechanikus alkalmazásával szemben - csupán harminchárom százalékos beleszólásunk legyen a döntésekbe, a társulás azonban ehhez sem járult hozzá.
- Miért tűzték újra napirendjükre a témát?
- Egyrészt azért, mert együttműködni szükséges, másrészt úgy tűnik, hogy a Belügyminisztérium, méltányolva városunk adottságait és fejlődését, támogatja a megyei jogú városi cím odaítélését, s a kormányzat is hajlandó megfontolni ezt. Ez esetben a kistérségi rendszer önmagától átalakul, és a régi keletű érdekellentétek okafogyottá válnak.
- A százhalombattai önkormányzat kifejezte szándékát, hogy közös céget alapítanának a Halom Tévé működtetésére Érddel. Önök milyennek látják ezt a konstrukciót?
- Nagy előrelépésnek tartjuk ahhoz az eddigi elképzeléshez képest, hogy egyszerűen fizessünk kicsivel több támogatást a HTV-nek az érdi műsorok fejében. Egyértelmű, hogy egyetlen település sem tud önállóan „eltartani” egy televíziót, sem gazdaságilag, sem pedig hírekkel. Egyébként is egyre több közös dolgunk akad, egyre több szál köt össze minket, így tartalmi szempontból is a térségi televíziózásé a jövő.
- Azt a részét is el tudják fogadni a battai határozatnak, hogy a tervezett közös társaság többségi tulajdonosa Százhalombatta önkormányzata legyen?
- Érzelmileg meg tudom érteni, hiszen nyilván „saját gyermeküknek” tekintik a HTV-t. Személyesen az én részemről ez nem lehet a megegyezés akadálya, de a végső szót nyilván a képviselő-testület mondja ki. Az érdi önkormányzat első számú opciója a közös televíziós társaság, ha azonban mégsem sikerülne tető alá hozni, önállóan alapítunk egy új televíziót, amit azonnal megnyitunk a térség települései előtt.
- A statisztikai kistérségek felosztása - a Dél-Budai agglomerációban legalábbis – nem megfelelő. Figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Érd városa a maga hatvan ezer lakosával és központi elhelyezkedésével központja lehetne egy ideális méretű, hozzávetőleg kilencvenöt ezer lakost számláló kistérségnek. Elválasztották egymástól azokat a településeket – mint például Budaörsöt és Budakeszit -, amelyek kulturálisan is, földrajzilag és funkcionálisan is kapcsolódtak egymáshoz, s olyan területekkel sorolták statisztikai egységbe, amelyekkel valójában sem utak, sem korábbi kapcsolatok, sem kulturális hagyományok nem kötik össze. A másik ok, ami miatt távol maradtunk az új társulástól, az egy település, egy szavazat elven alapuló döntéshozatal. Ez a működési elv kizárja, hogy komoly tétre menő ügyekben komoly döntések szülessenek. Elfogadtuk volna, hogy – a lakosságszámarány mechanikus alkalmazásával szemben - csupán harminchárom százalékos beleszólásunk legyen a döntésekbe, a társulás azonban ehhez sem járult hozzá.
- Miért tűzték újra napirendjükre a témát?
- Egyrészt azért, mert együttműködni szükséges, másrészt úgy tűnik, hogy a Belügyminisztérium, méltányolva városunk adottságait és fejlődését, támogatja a megyei jogú városi cím odaítélését, s a kormányzat is hajlandó megfontolni ezt. Ez esetben a kistérségi rendszer önmagától átalakul, és a régi keletű érdekellentétek okafogyottá válnak.
- A százhalombattai önkormányzat kifejezte szándékát, hogy közös céget alapítanának a Halom Tévé működtetésére Érddel. Önök milyennek látják ezt a konstrukciót?
- Nagy előrelépésnek tartjuk ahhoz az eddigi elképzeléshez képest, hogy egyszerűen fizessünk kicsivel több támogatást a HTV-nek az érdi műsorok fejében. Egyértelmű, hogy egyetlen település sem tud önállóan „eltartani” egy televíziót, sem gazdaságilag, sem pedig hírekkel. Egyébként is egyre több közös dolgunk akad, egyre több szál köt össze minket, így tartalmi szempontból is a térségi televíziózásé a jövő.
- Azt a részét is el tudják fogadni a battai határozatnak, hogy a tervezett közös társaság többségi tulajdonosa Százhalombatta önkormányzata legyen?
- Érzelmileg meg tudom érteni, hiszen nyilván „saját gyermeküknek” tekintik a HTV-t. Személyesen az én részemről ez nem lehet a megegyezés akadálya, de a végső szót nyilván a képviselő-testület mondja ki. Az érdi önkormányzat első számú opciója a közös televíziós társaság, ha azonban mégsem sikerülne tető alá hozni, önállóan alapítunk egy új televíziót, amit azonnal megnyitunk a térség települései előtt.
