Búcsú

„Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat, és a csalódásokat. A földön éltem, és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem. „ (Márai Sándor) Ezúton értesítünk mindenkit, hogy barátunktól, munkatársunktól, Dr Poroszlai Ildikótól 2005. március 12-én, 18,00-kor a százhalombattai Szent István templomban gyászmisén búcsúzunk. A gyászmise előtt emlékezünk, felelevenítjük személyét, és közös együttléttel enyhítjük fájdalmunkat, amelyet elvesztése okozott. A búcsúzásban részt vesznek százhalombattai amatőr művészeti közösségek, előadóművészek. Matrica MúzeumMagyarok Öröksége Alapítvány