A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium idevonatkozó rendelete szerint idén ősszel ismét sor kerül az egész ország területén a ragadozó emlősök veszettség elleni orális immunizálására. Az ellenanyagot nem szabad kézbe venni, illetőleg hozzányúlni. A vakcinázását városunkban október 6-a és november 2-a között végzik.
Veszettség elleni immunizálás október 6-a és november 2-a között
A veszettség az egyik legrégebben ismert, embert és állatokat egyaránt megbetegítő, a tünetek jelentkezése esetén halálos kimenetelű fertőző betegség. A világon még napjainkban is évente 30-40 ezer ember hal meg ebben a betegségben. Hazánkban a 70-es, 80-as évek óta az úgynevezett „erdei veszettség" okoz nagy problémát. Ennek legfőbb terjesztője a róka.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium folytatja az 1992-ben elkezdett, évente kétszeri (áprilisban és októberben végrehajtott) rókák veszettsége elleni immunizálási programot. A 2004-ben elnyert, három évre szóló Phare-pályázat és saját költségvetési forrás eredményeként végrehajtott vakcinázás nagyon eredményes volt, a 2006. őszi kampánnyal befejeződött. Az EU támogatásával ez év őszén is sor kerül az ország teljes területén a vakcinázásra.
Az október 6-ával kezdődő és várhatóan mintegy három hétig tartó vakcinázási kampányt az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Főosztálya irányításával a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága koordinálja.
Az előkészületek már jóval korábban megkezdődnek. A vakcinázási kampányt szervezők és a technikai végrehajtást végzők szeptember közepétől egészen a hónap végéig minden megyében szakmai értekezleteken tájékoztatják a résztvevőket a 2007. évi tavaszi kampány eredményeiről, és az őszi kampány feladatairól. Ekkor kapják meg a vadászatra jogosultak a tájékoztató anyagokat és a mintagyűjtéshez szükséges eszközöket. Ekkor kerül kihirdetésre az adott megyében a vakcinázás konkrét időintervalluma, az egyes megyék területéről beküldendő mintamennyiség, valamint a mintagyűjtés kezdete, vége.
A vakcinázási kampányban közreműködnek a megyei MGSzH Éielmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi Igazgatóságai, valamint a Földművelésügyi Igazgatóságok Vadászati és Halászati Osztályai, a regionális és kistérségi ÁNTSZ-ek, a települések önkormányzatai, és nem utolsó sorban az ország valamennyi vadászatra jogosultja (alkalmazottaik, a mintegy háromezerötszáz hivatásos vadász).
A közel kétmillió adag csalétekbe rejtett vakcina döntő hányadát az a nyolc repülőgép és személyzete juttatja ki a területre, amelyek kilenc repülőtérről szigorú előírások szerint, precízen tervezett útvonalakon és program alapján startolnak, és megyei ütemezésben (folyamatos ellenőrzés alatt) végzik munkájukat. Az ország területének minden km2-ére átlagosan 20 adag csalétekbe rejtett vakcina kerül (kivéve a településeket, a folyókat, tavakat, közutat, vasutat).
Azokon a területeken, ahol nem célszerű, vagy nem szabad repülni, gyalogosan, kézzel kerül a vakcina kihelyezésre (pl. Budapest kijelölt zöldövezeti zónáiban, a Balaton parti települések közelében és repülési tilalmi övezetekben).
A vadászatra jogosultak fontos feladata a kampányokat közvetlenül megelőzően a lakosság tájékoztatása. A hivatásos vadászok ennek érdekében a vadászterületük több forgalmas pontjára feltűnő piros színű, kétnyelvű plakátokat helyeznek ki, és a települések hirdetőtábláira is kikerülnek a megfelelő tájékoztatást adó Felhívás... c. plakátok. Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló eszközökkel (helyi rádió, tv, újság, stb.) segítik a lakosság minél pontosabb informálását.
A már évek óta tartó (de 2004-et megelőzően csak kisebb régiókat érintő) vakcinázás eredményeként jelentősen lecsökkent Magyarországon a veszettségi esetek száma. Amíg 1992 előtt mintegy 1400 esetet regisztráltak évente, addig 2004-ben a bejelentett esetek száma alig haladta meg a százat (124 eset) és 2005-ben hat állatból mutattak ki veszettség vírust. 2007-ben már csak három veszettségi esetet jelentettek hazánkban.
A munka eredményességét tehát egyértelműen igazolja a veszettségi esetek nagyságrendekkel történt csökkenése. Ennek dacára a folyamatos kontroll nem maradhat el. A vakcinázás után (egy hónap várakozást követően) az ország területének minden 25 km2-re számítva egy-egy felnőtt rókát kell vizsgálatra küldeni - a hatósági állatorvosok útján - a vadászterületek kezelőinek az MGSzH Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára. Ott a szükséges kontroli-vizsgálatokat elvégzik.
Noha a veszettség elleni beavatkozás az ember érdekében történik, annak minden terhét az FVM és intézményei viselik. A humánegészségügyért felelős tárca mind ez ideig nem tudott hozzájárulni a költségekhez.
Bár a veszettség elleni védekezés már 15 éve tart, a mentességig még hosszú évek vannak hátra. A WHO előírása szerint az a terület nevezhető mentesnek, ahol négy egymást követő évben nem regisztráltak veszettségi esetet. Ennek eléréséhez még további komoly erőfeszítésekre van szükség. Annál is inkább állítható ez, mert a szomszédaink közül csak Ausztria, Szlovákia, Szlovénia védekezik hasonló módszerrel a veszettség ellen, mint hazánk. Románia ez év tavaszán kezdte el a védekezést. Ukrajna, Horvátország, valamint Szerbia felől - a nem immunizált rókák bevándorlása miatt - továbbra is rendszeres védekezésre kell fölkészülni. Ezért a veszettség elleni vakcinázást a következő években is folytatni kell.
