Az iskolai és óvodai vezetőket először a rendezvény házigazdája, Mitták Ferenc irodavezető köszöntötte, majd dr. Fazekas István alpolgármester mondott néhány ünnepi szót a tanévkezdés alkalmából. Kiemelte, hogy míg az országban sajnálatos módon nincsen értékén kezelve a pedagógusok munkája, a százhalombattai önkormányzat kiemelkedő személyi és tárgyi feltételeket biztosít hozzá. Az önkormányzat bízik a battai pedagógusok szakmai tudásában és emberségében, és minden tőle telhető segítséget megad ahhoz, hogy kiművelt és egészséges diákokat tudjanak nevelni.

2003 óta nem volt tanév, amelyben ne módosult volna a közoktatási törvény – állapította meg Czímer László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője, aki az aktuális módosítások miértjeit is igyekezett megértetni a jelenlevőkkel. Mint mondta, a ’96-os törvénymódosítás jó néhány eleme az idei illetve a következő tanévben lép életbe, összességében elmondható, hogy szigorodnak az intézményfenntartás szabályai, módosul az oktatás tartalma, és újra szerepet kap a közoktatásban a központi ellenőrzés.

A nemzeti alaptanterv (NAT) kétévente esedékes aktualizálása minden iskolát jelentősen érint az idei tanévben. Fontosabb szerepet kap az alapkészségek – az úgynevezett kulcskompetenciák – fejlesztése, mert az egész életen át tartó tanulást és a változtatásra való képességet az általános iskolában kell megalapozni. A kiemelt fejlesztési feladatok közé bekerült a tudatos állampolgári viselkedésre való felkészítés, valamint a gazdasági alapismeretek is. Kiemelt feladat lesz a káros szenvedélyek megelőzése, valamint a gyerekek közötti esélyegyenlőtlenség csökkentése. Az aktualizált NAT-nak a helyi tanterveket is meg kell feleltetni december 31-ig. Hazai és nemzetközi mérések tanulsága szerint némiképp le vagyunk maradva az alapkészségek (anyanyelv és logikai készség) területén, ezért az általános iskolákban több időt kell fordítani ezek megszilárdítására. Az úgy nevezett alapozó szakasz kitolódik az ötödik-hatodik évfolyamra, a szakrendszerű oktatás idejéből 25-50 százalékot lehet erre fordítani. Hogy pontosan mennyit, azt a helyi tantestület dönti el az idei tanévben. Az új rendszert 2008 szeptemberétől kell bevezetni felmenő rendszerben. Az idegen nyelvek ismerete terén szintén nem tartozunk az európai élmezőnybe, ezért 2010-től minden középiskolában lehetővé kell tenni az angoltanulást, és nyelvi előkészítő képzést kell biztosítani a 9. évfolyamnak. (Nálunk ez már az idei tanévtől elindult mindkét középiskolában.)

Míg korábban központi irányítás és ellenőrzés jellemezte a magyar közoktatást, a rendszerváltás óta az irányítás közvetetté vált, az ellenőrzés pedig gyakorlatilag megszűnt. A fenntartóknak fogalmuk sincs, milyen szakmai teljesítményt nyújt egy-egy iskola, de maguknak az intézményeknek is hátrányos, hogy nem tudják mihez mérni a munkájukat. Ezen változtat egy tavalyi törvénymódosítás, amely szerint az országos mérési és értékelési eredményeket minden iskola tanulókra lebontva fogja megkapni. Ahol az átlag alatta marad az országosnak, ott intézkedési tervet kell kidolgozni a helyzet javítására, ahol pedig jobbak az eredmények, ott arról kell tervszerűen gondoskodni, hogy meg is maradjanak. Ha egy intézmény két tanévben egymás után átlag alatti eredményt produkál, akkor a fenntartónak kell átgondolnia: érdemes-e azzal az iskolavezetéssel folytatni a munkát. Az új feladatokat be kell illeszteni az iskolák minőségirányítási programjába, és a rendszer hatékony működését a tervek szerint rendszeresen ellenőrzi majd a Közoktatási Hivatal.

Az idei tanévet érintő legfrissebb változások egyebek mellett, hogy az iskolafenntartók munkaerő-gazdálkodási rendszert hozhatnak létre, amelyben nyilván tarthatják, kikkel és hogyan dolgoznak, rögzíthetik az esetleges közös foglalkoztatás, illetve a helyettesítés szabályait. A beilleszkedési és magatartászavarral küzdő gyerekek számára kötelező biztosítani a fejlesztő foglalkozást, és el kell indítani az úgynevezett pályakövetési rendszert. Ennek lényege, hogy a szakközépiskoláknak nyilvánosságra kell hozniuk, milyen sikerrel tudtak elhelyezkedni végzőseik az elsajátított szakmájukban. Emellett a tanulók fejlődését jelző mérési eredményeket az általános iskoláknak el kell küldeniük a középiskolába, annak pedig vissza kell jeleznie az ottani eredményekről. Fontos változás, hogy a fenntartók közoktatási intézkedési tervébe be kell építeni az egyenlőségi tervet, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai felvételi igényét pedig három éves kortól nem lehet elutasítani. Az állami tankönyvtámogatás a korábbinál jobban preferálja a tartós tankönyveket, az ingyenes tankönyv például nem kell, hogy feltétlenül új tankönyvet jelentsen – hangsúlyozta az előadó. Ami természetesen a legérzékenyebben érinti az iskolákat, 2008 szeptemberétől változik a közoktatás állami finanszírozása, és kevesebb lesz a támogatás. Az új, egységes szerkezetbe foglalt törvényben található képletből már most kiszámíthatják az iskolák, mennyi pénzre számíthatnak a következő tanévben. A törvényt a szakma készíti elő, de a politika határozza meg – mondta zárszóként az előadó. Ha már megszületett, nincs más teendő, mint megpróbálni a betartását.

A tájékoztatót rövid tanácskozás követte, majd dr. Novák István, a Comminet Köznevelési Kht. vezetője tartott előadást „Új kihívások a közoktatásban” címmel. Ezután dr. Semecziné dr. Csordás Mária, a Pedagógus Szakszervezet vezető jogtanácsosa beszélt a közalkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatos munkajogi kérdéseiről. Végül az intézményvezetők adtak és kaptak rövid tájékoztatást a nyári felújításról és az induló tanévvel kapcsolatos helyi aktualitásokról. Az összejövetel közös ebéddel zárult az 1-es iskolában.