A tizenhat éves Gyarmathi-Magyari Szidónia, a marosludasi szakközépiskola tanulója hét éve táncol a Hajdina Tánc Együttesben. Nem kevés büszkeséggel számolt be arról, hogy a kisiskolás korúak oktatását is rábízták. Talán a génjeiben hordozza a néptánc szeretetét, hiszen édesanyja, Magyari Mária, és édesapja, Gyarmathi János is a Hajdina táncosa volt.
A táncegyüttes 1999. novemberében alakult, első fellépésükre pedig a következő esztendő áprilisában került sor, az RMDSZ helyi szervezete új székhelyének átadása alkalmából. „Én akkor még meg sem születtem” – mesélte, majd beszámolt arról is, hogy miért kapta az együttes ezt a nevet. Mert valamikor hajdinával etették a ludakat, de felmerült az „ezerjófű” név is. Az alapítók végül szavazással döntötték el, hogy Hajdina legyen a táncegyüttes neve. Később tudták meg, hogy a honfoglaló magyarok is fogyasztották a hajdinakását.
Az eltelt tizennyolc év során neves koreográfusok tanították a fiatalokat, kezdetben a kolozsvári Dókai Sándor és Magyari Andrea. Később – Marosvásárhely közelsége miatt – Fűzes Albert, a világhírű Maros Együttes koreográfusa foglalkozott a marosludasiakkal, majd Csatlós Csaba kezébe került az együttes. Kezdetben mezőségi táncokat tanultak, majd távolabbi vidékekre is sor került: a Küküllő-mentére, Kalotaszegre, Felcsíkra, Moldvára. A sikeres szászcsávási cigánytáncuk után régi adóságukat törlesztették. Csatlós Csaba irányítása mellett feltárták a Marosludastól néhány kilométerre fekvő Aranyosgerend táncmotívumait.
Novemberben rendezik meg ötödik alakalommal a Nemzetközi Marosludasi Gyöngykoszorú fesztivált, amelyre jellemzően a Kárpát-medence együtteseit hívják meg, köztük a nagydorogiakat, akikkel már korábban testvér-együttesi kapcsolatot alakítottak ki. A fesztivál és az együttes fenntartásának költségeit nagyobbrészt a helyi önkormányzat fedezi.
Szidónia megtiszteltetésnek tekinti, hogy a Hajdina felnőtt a Summerfest szintjére. Vágya pedig az, hogy érettségi után felvételt nyerjen a Maros Együttesbe.



