Legkevesebb hatszáz fesztiválrajongó zsúfolódott össze a BMK, egyébként négyszázötven férőhelyes színháztermében, a Magyarokról magyaroknak címet viselő rendezvényen, augusztus 12-én. Az emelkedett hangulatot a mexikói együttes is fokozta, akik ovációikkal és ritmikus tapsukkal köszöntötték a százhalombattai vendéglátókat.
Szerencsére a szervezők ezúttal percnyi pontossággal szólaltatták meg a fesztivált nyitó szignált, hogy ne húzzák az időt, mert a résztvevők a magas páratartalom miatt amúgy is verejtékeztek már az első perctől. Az első műsorszámban a Nagyforrás mutatkozott be a „Fának ezer ága” című produkciójával, amelyet a 2006. évi minősítő versenyükön mutattak. A táncházszerű összeállítást méltán ajánlották az együttes vezetői nagy magyar folklórkutatók emlékének: Pesovár Ferencnek, Martin Györgynek és nem utolsó sorban Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak. Azoknak, akik nem kevés munkával tárták fel szűkebb pátriánk, a Mezőföld népi kultúráját. Utána a Formás Hagyományőrző Együttest tapsolhatta meg a közönség, akik joggal nyerték el tavaly a Kultúráért Százhalombatta díjat.
Pattanásig feszült a hangulat, amikor a műsorvezető bekonferálta a „Hagymapör tánckomédia” ősbemutatóját, amelynek zenéjét Rossa László, hazánk hírneves szerzője alkotta. Közismert a Mezőföld egyik népdala, és annak is egyik strófája: „Haragusznak a battai gazdák,/ Ellopták az ercsiek a hagymát./ Megállj bíró, megállj, nemsokára/ Tiéd lesz a vöröshagyma szára.” A következő sorok már tyúktolvajlásról regélnek, de a Forrás alkotóit ez a tréfás, talán soha meg nem történt mozzanat ragadta meg. Valami igazságtartalma csak lehetett a mókás történetnek, merthogy egy ercsi nagyapa mesélt valami ehhez hasonlót. Régen Ercsiből jártak az emberek dolgozni, ki gyalogosan, a módosabbak kerékpárral. Hosszú volt az út, és minden kocsmánál meg kellett állni szalonnát falatozni. A szalonnához, persze, hagyma is dukált, az ercsiek pedig azon törték a fejüket, hogyan lehetne olcsón hagymához jutni. A battai gazdák pedig tapasztalták, hogy fogyatkozik a hagyma a földeken. Mígnem a fülükbe jutott, hogy valaki Ercsiben, a boltban hagymalopással dicsekedik. Hát ebből lett aztán a perpatvar…
A táncosok tudásuk legjavát adva formálták meg a kárvallott battai gazda, az ercsi „fő betyár”, a kocsmárosné, a csendőrök és a „siratóasszony” karikírozott lakját. A lendületes tánckomédia, a jól koreografált tömegjelenetek förgeteges sikert arattak.
Azért mégis lehetett valami igazság a történetben, mert három esztendővel korábban, egy hasonló rendezvényen Bátki József akkori polgármester egy hagymát nyújtott át a százhalombattai polgármesternek.
