A napirend előtti gyors pengeváltásoktól eltekintve politikai csatározásoktól és személyeskedésektől mentes, békés, konstruktív hangulat jellemezte a tanácskozást, amely annak ellenére is véget ért délután hat előtt, hogy az M6-os autópálya ünnepélyes alapkőletétele miatt meg kellett szakítani. Fazekas Márk három képviselői indítványa közül egyet sem tűztek napirendre. A képviselő 12,5 milliós egyszeri támogatást javasolt a délkelet-ázsiai szökőár áldozatainak, lépcsős lejáró építését szorgalmazta a szánkózó-dombon, és szóbeli nyilatkozattételre kötelezte volna a képviselőket rendszerváltás előtti III/III-as kapcsolataikat illetően.

Szabó Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a képviselő-testület is hozzájárul a Főnix egyik munkacsoportjában kidolgozott panelrekonstrukciós tervekhez, minden idők legnagyobb nyílászárócsere-programja indulhat el a városban. (A testület 100 millió forintot különített el a céltartalékok között az ún. „panelprogramra”.) A civil szervezeteket arra figyelmeztette, hogy hamarosan (lapunk megjelenésének hetében) sor kerül a városi kulturális valamint sportalap pályázati kiírására, a pályázatok beadására pedig csupán bő két hét áll majd rendelkezésre, avégett, hogy a pályázó szervezetek mielőbb támogatáshoz jussanak.

Dr. Korcsmáros Iván a – különösen Dunafüreden – megszaporodott betörésekre hívta fel a figyelmet. Sürgősen tenni kell valamit – mondta -, mert a közbiztonság érezhetően romlik. A későbbiekben többen is megerősítették ezt a véleményt, dr. Tüske László hangsúlyozta, hogy amennyiben ez szükséges lesz, anyagilag is több áldozatot kell vállalnia a városnak a vagyonbiztonság helyreállításáért.

Tíz éves vagyonkezelői szerződés keretében a VUK SE-t bízták meg az Óvárosi Sportközpont üzemeltetésével, amihez éves inflációkövetéssel évi ötmillió forintot biztosítottak.

Újra őriztetik az átmeneti szállót

Évi négy milliót fog költeni a város az őrzés-védelem visszaállítására az átmeneti szálló területén. Buzay József, az ingatlant kezelő Szákom vezetője kételkedik abban, hogy az őrzés-védelem megoldás lesz-e az épületek folyamatos amortizálására, a szálló „gettósodására”, amit néhány ott lakó életmódja okoz. Szerinte az önkormányzat akkor járna el helyesen, ha szociális feladatként kezelné a szállót, és intézménnyé alakítaná. Török Sándor bizottsági elnök szerint ennek objektív akadályai vannak. (Az ingatlant csak rövidtávra adja bérbe a DE Rt.) A képviselő-testület márciusra újra napirendre tűzte a szálló ügyét.

Béren kívüli juttatások közalkalmazottaknak

Egyelőre nem támogatták az érdekképviseleti szervezetek a választható béren kívüli juttatások (VBK) rendszerének bevezetését, de a testület azzal bízta meg Bakos Ernő témafelelőst, hogy folytassa a tárgyalásokat. Ő hangsúlyozta, hogy ezek csak akkor lehetnek sikeresek, ha minden intézmény képviselteti magát, azaz delegál tárgyaló-partnereket. A költségvetésben is rögzített idei közalkalmazotti béren kívüli juttatások a következők: nyugdíjpénztári hozzájárulás: 4000 forint havonta, étkezési hozzájárulás melegétkeztetés esetén 8000 forint havonta, étkezési bon esetében 4000 forint havonta, ruházati költségtérítés nettó 30 000 forint éves szinten.

A pénzügyi bizottság javaslatára úgy döntöttek, hogy 4,6 millió forintos munkahelyteremtő és vállalkozásfejlesztési alapot hoznak létre. A felhasználás részletes szabályaira a pénzügyi bizottság tesz javaslatot a júniusi ülésre.

Döntöttek a 2005-ös nagyrendezvények támogatására szánt 33, valamint a testvérvárosi kapcsolattartás szélesítésére szánt 1,138 e Ft felosztásáról.

Támogatók, tagadók, tartózkodók és távol maradók

Tíz igen, három nem szavazat és két tartózkodás mellett fogadták el a 2005-ös költségvetésről szóló rendeletet. Nemmel szavazott Fazekas Márk, Bernáth Tibor és Tornai Tibor. Tartózkodott dr. Korcsmáros Iván és Gabelics Tamás. Nem vett részt a szavazásban Szalai Attila és Szél Pál.

Fazekas Márk szerint megalapozatlanok a Főnix tervvel kapcsolatban céltartalékba állított összegek, és például a Főtér átalakításánál időszerűbb feladatai is vannak az önkormányzatnak.

Bernáth Tibor szerint a költségvetés emelkedő főösszege a választási év közeledtét is jelezheti, nem tartaná szerencsésnek, ha 2006 a presztízsberuházások éve lenne, a következő ciklusra is áthúzódó negatív pénzügyi hatásokkal. Nem érti – mondta -, hogy ha a 2002-es és a 2005-ös működési kiadások között csak 100 millió forint a különbség, mi szükség volt az elmúlt két év megszorításaira. Ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy az elmúlt években közel háromszorosára nőttek a központi bevételek, és közel 60%-kal emelkedett az iparűzési adóból származó. Ezek tükrében nem biztos benne, hogy szükség volt olyan mértékű racionalizálásra és átszervezésre, amely végül igen negatívan hatott az emberek közérzetére. Szerinte a tervezet jelentősen eltér a néhány hónapja elfogadott koncepciótól, a céltartalékba helyezett 1,2 milliárd felhasználása nincs kidolgozva kellőképpen, a beruházásokat és fejlesztéseket pedig csak vagyoneladásból oldanák meg, forrásukra más alternatíva nincs kijelölve.

Dr. Korcsmáros Iván szerint bebizonyosodott, hogy a 2004-es költségvetés alultervezett volt. Ha reálisan tervezték volna, kevesebb megszorító intézkedés is elegendő lett volna az egyensúly megteremtéséhez. Az előkészítés során nem kaptak elegendő információt ahhoz, hogy megalapozott módosító javaslatokat tegyenek, ezért a jövőben a kétlépcsős költségvetés-készítést tartaná jónak. Azzal, hogy tavaly nemmel szavaztak, idén pedig „csak” tartózkodnak a költségvetési rendelet elfogadásakor, a Napos Oldal jelzi, hogy értékeli a költségvetés-tervezés javuló tendenciáját.

Pogány Gyula szerint vállalható, és az egész lakosságnak pozitív fejleményeket tartogat a 2005-ös költségvetés. Hosszú évek után először mondható el, hogy egészségesebb a felhalmozási, beruházási és a működési kiadások aránya, előbbi 24-25%-ra emelkedett a tavalyi 10% után. A beruházások alternatív forrásait – vagyis a hitelfelvételt, illetve a pályázati támogatást - akkor kell megvizsgálni, amikor elindul egy-egy konkrét projekt. Hogy melyik a jobb finanszírozási technika, azt aktuális pénzügyi, gazdasági elemzéseknek kell eldönteniük. A pályázati forrás nagyon fontos tartaléka a költségvetésnek, de nem lehet előre tervezni. A pénzügyi megszigorításoknak igenis volt hozadéka – mondta. Közel 150 millióval csökkentek a személyi jellegű kiadások és hasonló arányban a munkaadókat terhelő járulékok, valamint a dologi költségek. A reorganizációnak nemcsak közvetlen pénzügyi haszna volt – hangsúlyozta dr. Benedek László. A feladatfinanszírozási modell nem tesz különbséget intézmény és intézmény között, egyenlő esélyeket biztosít. A költségvetés garantálja a biztonságos és kiegyensúlyozott működést, és annak a lehetőségét is, hogy Százhalombatta élhetőbb, szerethetőbb, sikeresebb város legyen a jövőben – vélekedett dr. Götzinger István.

Dr. Tüske László véleménye szerint a rendeletben megvalósultak a koncepció fő célkitűzései, és megalapozta a város rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztésének lehetőségét.

Az Önkormányzat 2005. évi költségvetésének főösszege: 7.135.353 e Ft

Bevételek e. Ft Működési célú bevételek: 5.302.562 ebből: Szerb Kisebbségi Önkormányzat 2.714
Horvát Kisebbségi Önkormányzat 1.714
Felhalmozási célú bevételek: 336.141
Finanszírozási műveletek: 1.469.650
I. Működési bevételek 4.296.159
II. Támogatások 981.987
III. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 217.939
IV. Véglegesen átvett pénzeszközök 74.851
V. Támogatási kölcsönök visszatérülése 67.767 értékpapírok értékesítésének bevétele
VI. Pénzforgalom nélküli bevételek -
VII. Finanszírozási műveletek (egyéb források) 1.496.650

Kiadások e. Ft

Működési előirányzat 5.047.662
Személyi jellegű kiadások 1.989.255
Munkaadókat terhelő járulékok 619.482
Dologi jellegű kiadások 1.906.767
Speciális célú működési támogatások 342.158
Ellátottak pénzbeli juttatásai 190.000
Felhalmozási előirányzat 656.064
ebből: Beruházási előirányzat 321.657
Felújítási előirányzat 151.097
Felhalmozási célú támogtások 183.310
Egyéb kiadási előirányzat 1.431.627
ebből: Általános tartalék 20.000
Céltartalék 1.248.242
Hitel és kamattörlesztés 163.385