Dr. Radeczky Éva allergológus elmondta, hogy már februárban jelentkeztek a fapollenre érzékeny betegek, majd a pázsitfűfélék robbantak be nagyon erősen. Évről-évre egyre többen jelentkeznek allergiás tünetekkel a szakrendelésen, s ami különösen szomorú, hogy a tünetek egyre fiatalabb korban, akár már csecsemőknél is előjönnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy sokan mindenféle apró jelet a bőrön már allergiának gondolnak, és a bőrgyógyászt kihagyva allergia-vizsgálatot kérnek. Ezért ebben a nyáreleji-nyári, intenzív időszakban elég nehéz időpontot kapni a vizitre, és viszonylag hosszabb ideig kell várni az eredményekre is.

Természetesen a beteg akkor szalad az orvoshoz, amikor a tünetek jelentkeznek, pedig – ahogy azt a doktornő elmondta – jobb az allergia okait tünetmentes időszakban kideríteni. Sokan, amikor szembesülnek a problémával, és azzal, hogy az allergia csak tünetileg kezelhető, de el nem mulasztható, különböző módszerekkel kezdenek kísérletezni. Ám ennek komoly veszélyei lehetnek: míg a reklámok és ismerősök tanácsát követve különféle fogásokkal próbálkozik a beteg, állapota tovább súlyosbodhat, s mire belátja, hogy szakorvosi segítségre van szüksége, minden korábbi ódzkodása ellenére kénytelen lesz elfogadni valamilyen erősebb hatóanyag tartalmú gyógyszeres kezelést.

A parlagfűről Radeczky doktornő elmondta, hogy mivel virágpora az egyik legagresszívebb allergén, sokkal kevesebb is elég belőle, hogy tüneteket idézzen elő. Ugyanakkor azt is hozzátette: mindent tudunk a parlagfűről, már csak irtani kellene.
Szilágyi Lászlóné, a Családsegítő egészségnevelője beszámolt róla, hogy az ANTSZ munkatársaival együtt többféle akciót szerveznek, és különböző rendezvényeken igyekeznek elmélyíteni az emberek ismereteit a parlagfűről, tudatosítani az irtás jelentőségét. Ennek egyik formája, hogy totókat, teszteket töltetnek ki az érdeklődőkkel (ajándékért cserébe), ahogy tették ezt az Ifjúsági Napokon vagy a Családsegítő nyári táborában a gyerekekkel. A tesztek eredményei aztán sok tanulsággal szolgálnak mind a kitöltő, mind a szakemberek számára. Az egészségnevelő tájékoztatása alapján úgy tűnik még mindig sok a fehér folt a parlagfűvel kapcsolatban. Persze nehéz is elhinni, hogy egy tő egy év alatt 60.000 magot is termelhet, melyek a talajban akár harminc évig is csíraképesek maradnak. Tehát a parlagfű nem csak mint allergén, hanem mint gyomnövény is erősen agresszív. Jól példázza ezt az a tény is, hogy az Észak-Amerikában őshonos növény Európában csak az első világháború után kezdett terjeszkedni, majd a második világháború utáni években a terjedés felgyorsult és a kilencvenes évekre riasztó ütemet vett fel. A tesztek tanúsága szerint kevesen tudták, hogy a növények legintenzívebb növekedési időszaka júliusban van. A virágpor legnagyobb tömegben július végén és augusztus hónapban kerül a levegőbe, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig észlelhető. A szakszerű védekezéssel kapcsolatban fontos tudni, hogy a növényt a virágzása előtt kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport és ne érlelhessen termést. Az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyek miatt általában három kaszálás biztosítja a megfelelő eredményt. Egyszeri kaszálás esetén a virágzást közvetlenül megelőző időszak lehet a leghatékonyabb. Az egészségnevelő kiemelte: a parlagfű-irtást folyamatosan, minden alkalmas módon és eszközzel kell végezni, de ezt soha ne kisgyerekekkel, iskolásokkal végeztessük, mivel az erősen pollenszennyezett levegő kiválthatja az addig nem észlelt allergiájukat.

Az irtást 2000. óta törvény is előírja. Ennek megfelelően a közterület-felügyelők a körútjaik során felfedezett gazos, elhanyagolt telkekről feljegyzést készítenek. A továbbiakról a városi kertész, Ponyiczki Edit tájékoztatott: miután helyszíni szemlén megbizonyosodott a terület állapotáról, kaszálásra szólítja fel a tulajdonost. A tulajdonosnak már a parlagfű első virágzását megelőzően (a törvény szerint június 30. előtt) kötelessége rendszeres kaszálással elejét venni a növény virágba-borulásának. Amennyiben ezt elmulasztja, a hatóság kényszerkaszáltatást rendelhet el, ami a bírságoláson túl a kaszálás munkadíjának megfizettetését is jelenti a tulajdonos számára. A bírság mértéke függ a terület gondozottságától, és a parlagfű - egyéb növényzet arányától. Így húszezer forinttól akár kétmillió forintig terjedhet a büntetés, de már megszületett a rendelet a felső határ ötmillió forintig történő emelésére. Ugyanakkor a hivatalnak joga van arra is, ha a parlagfüves terület tulajdonosa nem található, hogy behatoljon az inkriminált területre, és ott elvégezze a kaszálást. Mindezt szigorúan hatósági tanú jelenlétében, és a munka elvégzése után a terület visszazárásával. Ebből is látható: a törvény igyekszik minden lehetőséget és szankciót bevetni a veszélyes növény visszaszorítása, kiirtása érdekében, hogy egészségesen, könnyek nélkül élvezhesse mindenki a nyarat.