A román író vígjátékában mindenki egy elkallódott levelet keres, leszámítva, persze, a felszarvazott férjet. A rejtély kulcsát az örökké italos, együgyű „Részeges polgár” oldja meg, bár ő az egyetlen, aki nem tudja, miről van szó. A cselekmény egy romániai kisvárosban zajlik, választási kampány idején, a XIX. század végén. Az írói üzenet: a két egymással vetélkedő politikai párt „harci” eszköztára, demagóg szóhasználata egy és ugyanaz, mint ahogy az elérendő cél is. A szerző művében bőven merít a francia bohózat, az esemény- és helyzetkomikum gazdag eszköztárából. Műveit a művészi gonddal megmunkált jellemrajzai teszik egyéniekké. Ezért ismert vígjátékaiban önmagára Bukarest úrhatnám közönsége, ezért történhetett meg nemegyszer, hogy a „szigorú kritikusok” botokkal várták az írót a művészkijárónál az előadások után. A fordulatokban gazdag bohózatot kínálják a VIII. Szabadtéri Színházi Esték szervezői a Régészeti Parkban, július 14-én, a Pécsi Janus Egyetemi Színpad előadásában.

A méltatlanul elfelejtett, majd újból felfedezett írót ostoba vádakkal illették, hazafiatlannak, nemzetárulónak mondták, majd plágium-pert indítottak ellene. Bár a pert megnyerte, 1904-ben emigrált, és nyolc év múlva halt meg Berlinben. „Bűne” valójában az volt, hogy az igazat mondta, nem csak a „valódit”. Bár hazájában kegyvesztett lett, a sűrűn mutatták be darabjait világ színpadain, saját korában és utána is. Életműve ma már a világirodalom része lett.
Úgy mondják, egy Caragiale darabot nem lehet elrontani, Ez, persze, nem igaz, de reméljük, a pécsi társulat a nagy író emlékéhez méltón remekel majd azon az estén.