Két ügyben fordul Alkotmánybírósághoz Pest Megye Közgyűlése. Egyrészt az kéri, hogy a taláros testület mondja ki az oktatási és kulturális miniszter múzeumokat érintő rendeletének alkotmányellenességét, és semmisítse meg azt, valamint, hogy költségvetési törvény illetékeket érintő részeit is semmisítse meg, mert azok hátrányosan különbözetik meg a vidéki önkormányzatokat, illetve közérdekű adatokat tart vissza a kormány.
Alkotmánybíróság előtt támadja meg Pest Megye Közgyűlése az oktatási minisztérium egyik rendeletét. Az oktatási és kulturális miniszter tavasszal ugyanis módosította a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részéletes szabályairól szóló rendeletet.
A közgyűlés szerint a rendelet módosítása a megyei múzeumok szakmai tiltakozása ellenére született, lényegében azért, hogy a megyei múzeumokat kizárja a nagy beruházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások végzéséből. A módosítás szerint az erre vonatkozó szerződést csak a régészeti szakszolgálattal kötheti meg a beruházó. Az örökségvédelmi intézmény (szakszolgálat) megalapításáról és feladatairól más jogszabályi rendelkezés nem ismeretes.
A közgyűlés állásfoglalása szerint a rendeletmódosítás sérti a helyi önkormányzatokról és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény rendelkezéseit. A régészeti feltárások a dokumentálás és feldolgozás jogának jelentős részét a törvényekben nevesített jogosultak helyett ugyanis a törvényekben nem szereplő új intézménynek adja át. Ez pedig nem tekinthető másnak, mint a végrehajtási jogszabály alkotására vonatkozó törvényi felhatalmazás, valamint a jogalkotásról szóló törvény megsértésének.
A hatályos törvények kimondják: a megye területén található muzeális emlékek gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása a Megyei Önkormányzat kötelező feladata. A régészeti leletek leginkább ásatáson kerülnek elő, így az ásatás minden formája ezen gyűjtési tevékenység körében értendő. A megyei múzeumok törvényekben rögzített jogai és feladatai (leletek elhelyezése, őrzése, mentése, nyilvántartása, tudományos feldolgozása) pedig miniszteri rendelettel nem vonhatóak el.
Kifogásolja a megyei közgyűlés, hogy diszkriminatív megkülönböztetést tesz a kormány az ez évi költségvetésben a Fővárosi Önkormányzat javára a megyei és megyei jogú városi önkormányzatokkal szemben.
A megyei és a megyei jogú városi önkormányzatoktól az illetékbevétel 8,6%-át veszi el az állam, a Fővárosi Önkormányzattól azonban csak 4%-ot. A visszatartás indokaként az illetékbeszedésekkel kapcsolatos kiadásokat jelöli meg a törvény. A megyei és megyei jogú városi önkormányzatok nem különböznek feladatellátás tekintetében a fővárosi önkormányzattól. Ezért az, hogy a költségvetés több pénzt vesz el a vidéki önkormányzatoktól, sérti a nem fővárosi önkormányzat területén élő állampolgárok esélyeit. Ez lakóhely szerinti megkülönböztetés az állampolgárokkal szemben, amely a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok költségvetésén keresztül valósul meg, ami elfogadhatatlan a pest megyében élők, és így Pest Megye Közgyűlése számára.
A megyei önkormányzat szerint alkotmányellenes gyakorlatot követ a kormány az illetékekkel kapcsolatban azzal is, hogy megtagadja a megyei és megyei jogú városi önkormányzatoktól az illetékbevételekre vonatkozó adatok szolgáltatását. Ezzel ugyanis lehetetlenné teszik a pénzügyi tervezést. Illetékbevételeinek tervezését a megyei önkormányzatok adatok hiányában nem tudják alátámasztani és ellenőrizni, hogy a törvényben meghatározott megosztási arányok ténylegesen megvalósulnak-e. A megyei közgyűlés álláspontja szerint ezek az adatok közérdekűnek minősülnek, így azokat mindenki jogosult lenne megismerni, de különösen a megyei, illetve megyei jogú városi önkormányzatok, akiket ez ténylegesen érint.
.jpg)
