Amikor 2002-ben Durham-be látogatott Dr. Nagypatakiné Hajzer Anna, hogy egy előkészítő megbeszélésen vegyen részt, nem tudta, mennyire sikeres program előtt állnak. Ott döntötték el, hogy közös projektet indítanak Compass, azaz Iránytű címmel, hogy felderítsék, mi az a közös kulturális háttér, amely az értelmi fogyatékos gyerekek és fiatalok számára lehetőséget biztosít az együttműködésre, az Unión belüli kapcsolattartásra.
- A program neve nehezen fordítható le magyarra – mondja Dr. Nagypatakiné Hajzer Anna. – Talán az a legpontosabb megfogalmazása, hogy „közös ösvény a felnőtt életbe vezető úton”. Ez annyit jelent, hogy a résztvevő fiatalok számára természetes lesz, hogy ők is az Unió teljes jogú polgárai, akiknek olyan igényük is van, hogy kapcsolatot tartsanak a többi országban élő, hasonló sorsú fiatalokkal.
Elmondta, hogy a képi szintű kommunikációra helyezték a hangsúlyt, és mint kiderült, az eredmény felülmúlta a várakozásokat. Közös szakácskönyvet készítettek, sok-sok képpel, és minden tagország legjellemzőbb ételeinek receptjei helyet kaptak benne.
Megismerkedtek egymás fűszereivel, magvakat cseréltek és elültették azokat, majd ki is próbálták a fűszernövényeket a gyakorlatban. Leveleznek egymással a gyerekek, számon tartják a másik nép ünnepeit, és megismertetik azokat a rendezvényeket, amelyek szerintük fontosak. Így a százhalombattaiak képeket küldtek a Summerfestről, nemrég pedig a téli madáretetőről készített képek keltek útra, hogy érzékeltessék távoli barátaikkal, milyen nálunk télen a madárvilág.
Februárban a projekt angol vezetője látogatott el Százhalombattára. Elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan értékelik a magyar gyógypedagógusok a program gyakorlati hasznát, milyen változásokat tapasztalnak a gyerekeken. Mint kiderült, az iskolán belül végzett, de az iskolai munkától sokban eltérő tevékenység nagyon erős fejlesztő hatást gyakorol a résztvevőkre.
Nemcsak a gyerekekre, hanem a pedagógusokra is, hiszen a projektben résztvevő gyerekek és pedagógusok egyaránt kedvet kaptak a nyelvtanuláshoz, az egyik pedagógus pedig megtanult gitározni, hogy ezzel is elősegítse a zenés foglalkozások sikerét.
A projekt három éves, most a második tanévben járnak, de már megfogalmazták, hogy folytatni szeretnék. A következő program az erőszak, az atrocitások és a kirekesztés ellen irányul majd.
Elmondta, hogy a képi szintű kommunikációra helyezték a hangsúlyt, és mint kiderült, az eredmény felülmúlta a várakozásokat. Közös szakácskönyvet készítettek, sok-sok képpel, és minden tagország legjellemzőbb ételeinek receptjei helyet kaptak benne.
Megismerkedtek egymás fűszereivel, magvakat cseréltek és elültették azokat, majd ki is próbálták a fűszernövényeket a gyakorlatban. Leveleznek egymással a gyerekek, számon tartják a másik nép ünnepeit, és megismertetik azokat a rendezvényeket, amelyek szerintük fontosak. Így a százhalombattaiak képeket küldtek a Summerfestről, nemrég pedig a téli madáretetőről készített képek keltek útra, hogy érzékeltessék távoli barátaikkal, milyen nálunk télen a madárvilág.
Februárban a projekt angol vezetője látogatott el Százhalombattára. Elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan értékelik a magyar gyógypedagógusok a program gyakorlati hasznát, milyen változásokat tapasztalnak a gyerekeken. Mint kiderült, az iskolán belül végzett, de az iskolai munkától sokban eltérő tevékenység nagyon erős fejlesztő hatást gyakorol a résztvevőkre.
Nemcsak a gyerekekre, hanem a pedagógusokra is, hiszen a projektben résztvevő gyerekek és pedagógusok egyaránt kedvet kaptak a nyelvtanuláshoz, az egyik pedagógus pedig megtanult gitározni, hogy ezzel is elősegítse a zenés foglalkozások sikerét.
A projekt három éves, most a második tanévben járnak, de már megfogalmazták, hogy folytatni szeretnék. A következő program az erőszak, az atrocitások és a kirekesztés ellen irányul majd.
