Szerencsére remek partnerekre talált, úgy az iskolavezetés, mint a diákság részéről. De az igazi meglepetés inkább csoda-szerű, mint szimpla szerencse: történt pedig, hogy sok hangszer után, főiskolásként véglegesen beleszeretett a citerába. S mikor megérkezett az Aranyba, kiderült, hogy Simó Alpár tanár úr édesapja több citerát is épített, amik a pincében csak rá és tanítványaira vártak … Minden adva volt a Kökönye Citerazenekarhoz. Az Óvárosi Közösségi Házban tartott évzáró koncertjük után beszélgettünk Nagy Viviennel:

- Tulajdonképpen mi az, hogy Kökönye?
- A kökény egyik népi elnevezése.

- Mik voltak az első lépések, amik a mai nagykoncerthez vezettek?
- A gyerekek 2005 decemberében léptek fel először, amikor még csak két hónapja ismerkedtek a hangszerrel. Azóta csak az idén volt vagy hatvan fellépésük, de a mai volt az első igazi koncert. Nagy élmény volt nekik is, nekem is, hiszen egy egész órát muzsikáltak végig. Függetlenül attól, hogy kinek játszanak, mindig a maximumot próbálják adni, de ma volt szakmai közönség is, például a vendégek: a Százhalombattai Népdalkör, a sóskúti Szivárvány Citeraegyüttes, Koczka Andrea népzenész, népzenetanár, aki citerázott és énekelt a gyerekeknek, valamint Szőke Péter kollégám, aki a tiszakécskei citeratábor vezetője. Tiszakécske maga a citera. Mi is az úgynevezett „kécskei irányzatot” képviseljük, ami a játéktechnika minél precízebb elsajátítására épül, a ritmusok pontos pengetésére. Így nemcsak a stílust tanuljuk és tanítjuk meg, de olyan szinten ismerjük meg a hangszert, hogy ettől kezdve bármit el tudunk játszani: táncházi muzsikát, klasszikus zenét vagy éppen ragtime-ot, ha úgy hozza kedvünk.

- Eredetileg honnan ered a citera?
- Az elnevezés a görög „khitara” kifejezésből, a hangszer pedig Perzsiából. Hozzánk délszláv közvetítéssel érkezett.

- Az utóbbi időben eléggé eltűnt a köztudatból ez a hangszer, pedig korábban legalább olyan általános volt, mint most a furulya.
- A táncház-mozgalomban még mindig nem ismerik el teljes értékű tagnak, de talán jó fele haladunk. A népzenei minősítőkön és találkozókon megint egyre több a citerás.

- A Kökönyében kik játszanak?
- Egy elsős és egy negyedikes tanuló mellett valamennyien harmadikosok. A repertoárt együtt állítjuk össze, de alapvetően a hagyományos magyar népzenére épül. Sokat hallgatunk eredeti adatközlőket archív felvételeken. Néhány dalt a gyerekek választanak ki. Tervezem, hogy majd több délszláv dallamot is játszunk. Már van egy szerb kólónk.
Vivi néni kis dallamra fűzött szavakkal köszönti, korrigálja, szólítja meg a gyerekeket, akik ugyanazzal a dallammal válaszolnak. Aztán csillogó szemekkel a húrokba csap a Kökönye Citerazenekar…