Bár a MOL Nyrt alaptevékenysége másfajta föld alatti értékekre irányul, ezúttal régészeti leletek feltárásában és bemutatásában közreműködött. Jelentős összeget fordított a tavaly átadott, Százhalombattát Tiszaújvárossal összekötő 185 kilométer hosszú termékvezeték nyomvonalának régészeti feltárására és bemutatására. A feltárásra egyébként törvény kötelezi a beruházókat, a legértékesebb tudományos eredmények és tárgyi emlékek színvonalas kiállításával azonban minden bizonnyal a természeti és kulturális értékek, valamint a társadalmi érdekek iránti elkötelezettségét kívánta hangsúlyozni a nagyvállalat. A vándorkiállítást, aminek létrehozásában négy megyei múzeum közreműködött, május 21-én nyitotta meg Szujó Vince, a MOL-csoport beruházási igazgatója a százhalombattai finomítóban.

A 2005-ben elkezdett termékvezeték-építést a vasút kiváltása, a biztonságosabb szállítás indokolta. A mintegy hat hónapig tartó tudományos feltárás során tízhektárnyi területet vizsgáltak át a szakemberek, ahol 122 lelőhelyet tártak fel, és 3 849 régészeti objektumot találtak. Közöttük jó néhány meglepően épen maradt, szemet gyönyörködtető régiség, de olyan – laikus szemlélőnek alig valamit mondó lelet is akad – amely a régész számára kuriózumnak számít. Legalábbis ezt mondta a kiállítás-megnyitón dr. Vicze Magdolna, a „Matrica” Múzeum igazgatója. Szerinte nemcsak alapos munkát végeztek a régészek, hanem szerencséjük is volt, hiszen a szűk nyomvonalhoz képest igen gazdag, értékes leletanyag jött össze, amely izgalmas „pillanatképet” láttat az egymás követő történelmi korokról.

A tárlaton bemutatott legrégebbi ékszerek, használati eszközök és kultikus tárgyak 6 000 – 4 500 éve kerültek a föld mélyére, de számos érdekes lelet mesél a rézkorról, a bronzkorról, a szarmatákról, az avarokról, az Árpád-korról és a késő-középkorról is. A kiállítás néhány hónap múlva a MOL fővárosi központjába, majd Tiszaújvárosba utazik tovább, anyaga végül a kölcsönadó megyei múzeumokhoz kerül vissza.