A rendszerváltás előtt könnyebben eligazodott a fogyasztó, mert kevesebb volt a termék, a szolgáltatás – mondta dr. Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, akihez – egyebek mellett – a fogyasztóvédelem is tartozik. Arról beszélgettünk vele, hol orvosolják a szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokat.
- Kétségkívül nagyon nehéz eligazodni ma a termékek között – mondta. – Nem rendelkezhetünk valamennyi termék és szolgáltatás ismeretével, azaz nem lehet a fogyasztó mindenben szakértő. Ennek ellenére van felelőssége, mert alapvető kérdésekkel tisztában kell lennie, például azzal, hogy jár neki a tájékoztatás, a jótállás, és ha sérelem érte, akkor azt nem köteles eltűrni, van lehetősége a jogorvoslatra.

- A tapasztalatok szerint hogyan viselkedünk mi, vásárlók, ha sérelem ér bennünket?
- A leggyakoribb, hogy a fogyasztó tehetetlennek érzi magát, emiatt elkeseredett. Tudja, mit kellene tennie, de sok esetben nem teszi meg, mert attól fél, hogy újabb kellemetlenségek érik: őt teszik felelőssé, amiért nem volt eléggé körültekintő, nem nézte meg, nem próbálta ki, és főleg, amiért nem tette szóvá a kifogását azonnal. A legtöbb megkárosított vevő inkább legyint, még a vásárlók könyvébe sem tesz bejegyzést.

- Ez talán abból adódik, hogy reménytelennek látja a helyzetét, és nem tudja, kinek a pártfogására számíthat. Hová fordulhatunk a panaszainkkal?
- A fogyasztóvédelmi felügyelőségek feladata az ellenőrzés, és ebben hivatalos partnereik is vannak, emellett egyre több civil szervezet alakul erre a célra. Nélkülözhetetlen a szerepük a tájékoztatásban, az információs anyagok elkészítésében. Kevesen ismerik a békéltető testületek tevékenységét. Ezek szintén civil szervezetek, a kamarák mellett működnek, és a vitás ügyeket párbeszéddel igyekeznek megoldani. Ismert, hogy a bíróságok túlterheltek, a perek elhúzódnak, költségesek, az ítélettel pedig nem mindegyik résztvevő ért egyet. A békéltető testület előtt a kereskedő vagy szolgáltató és az ügyfél elmondhatja a véleményét, megismerhetik egymás álláspontját, ezt követően pedig békés megegyezés születhet.

- Az utóbbi időben egyre több hírt hallunk átcímkézésről, lejárt szavatosságú, sőt, olykor romlott készítmények forgalmazásáról. Mit jelent ez? Rosszabb a helyzet, vagy eredményesebben dolgoznak a fogyasztóvédők?
- A helyzet nem romlott, sokkal inkább arról van szó, hogy erősödött a fogyasztóvédelem. A média is gyakrabban ad hírt ezekről az eredményekről, mint korábban, és ez sokat segít a tudatos fogyasztói magatartás kialakításában. Ahhoz, hogy növekedjen a felelős fogyasztók száma, szükség van a civil kurázsira, kell a jogorvoslati lehetőség, és természetesen egy olyan államrendszer, amely megvédi a fogyasztót attól, hogy az igazsága kereséséből bármiféle hátránya származzon.