Az elinduló nagyberuházásokról Vezér Mihály polgármester tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy az Uni Credit, Európa második legnagyobb befektetői csoportja igen kedvező ajánlatot tett az új uszoda megépítésére. Lényege, hogy a befektető saját finanszírozásában valósítja meg a létesítményt, amit ezután 20-25 éves futamidőre bérel, majd egy jelképes összegért megvásárol az önkormányzat. A „bérleti díj” a beruházási költség mintegy 5%-ának felel meg, ami rendkívül kedvező, ha figyelembe vesszük, hogy az önkormányzat 7,9%-os hozammal kamatoztatja saját kezelésű vagyonportfolióját. Hasonló pénzügyi konstrukcióban valósult meg korábban a 112 önkormányzati bérlakás esetében a saját rész biztosítása is.. A lehetőség annak köszönhető, hogy a százhalombattai önkormányzat kedvező anyagi kondíciói miatt igen vonzó, megbízható adósnak tekinthető, így a városba történő tőkekihelyezés minimális üzleti kockázatot jelent. A tervek szerint az év végére el is készül az uszoda. Üzemeltetni az önkormányzat fogja. A tőkekihelyezés a futamidő végéig több százmilliós nyereséget jelenthet a városnak, ráadásul gyorsítja a beruházást, mert ebben a konstrukcióban nincs szükség közbeszerzési eljárásra.

Ugyancsak az Uni Credit, más befektetői csoportokkal közösen vállalkozott a főtér beépítésére. A tervek szerint a parkoló felőli oldalon nyolcvanhat lakást építenének fel kétszintes mélygarázzsal, aminek egyik részét a lakók, másik részét a városban közlekedők használhatnák. Emellett megépülne egy multifunkcionális, mintegy 2 000 négyzetméteres konferenciaterem és 2 000-2 500 négyzetméternyi kiskereskedelmi központ is, ahol étterem, presszó, gyógyszertár, esetleg banki szolgáltatás kaphatna helyet. A város ingyenesen biztosítja a beruházáshoz a területet, cserében igényt tart a megépülő lakásokból hatvanra, amiket költség alapon adna bérbe, valamint a konferenciaközpontra, amely a helyi közösségi rendezvények mellett régiós, országos, nemzetközi tanácskozásokat is fogadhatna. Erre jó esély van a főváros közelsége miatt, az ilyen rendezvények pedig jelentősen növelhetik a város vonzerejét mind a befektetők számára mind idegenforgalmilag. Az új konferenciaközpontra azért is szüksége lesz a városnak, mert a városháza B épületében található díszterembe – ahol jelenleg zajlanak a különböző fórumok - a képviselő-testület üléseit telepítenék át.

Az újonnan épülő városközpontba költözne egyebek mellett a Lakótelepi Patika is, ezzel gyakorlatilag kiürülne a volt ÁNTSZ és mentőállomás területe, amely régóta egyfajta árnyékos, kihasználatlan részét képezi a városközpontnak. Hogy milyen új funkciókat kaphatna ez az értékes, de jelenleg elhanyagolt terület, arról még nincsenek konkrét elképzelések. Egy biztos: a döntéshez felhasználják az előző ciklusban készült terveket, és kikérik a lakosság véleményét is, különösen az Arany János utcában élőkét. Vezér Mihály polgármester szerint másfél-két éven belül megvalósulhat a városközpont újjászületése.

Elfogadta a képviselő-testület azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amely a geotermikus hőenergia, a gyógyvíz és a melegvíz lehetséges hasznosításáról készült. A polgármester elmondta, a tanulmánynak köszönhetően megalapozottabban indíthatják el a próbafúrást, de alapját képezheti egy olyan pályázatnak is, amelyet a hasznosítást célzó beruházásra adhatnak be. Ha ugyanis erre lehetőség nyílna, nagy előnyt jelenthet a gyorsaság. A képviselő-testület egyhangú döntése után elindulhat a próbafúrás közbeszereztetése, a jövőbeni hasznosítás pedig attól függ, pontosan mit is találnak majd a föld alatt. A februárban elfogadott költségvetésben 80 millió forintot különítettek el a fúrásra, 30 millióval többet, mint amit az előző városvezetés tervezett ugyanerre. A költségek valójában nem növekedtek – hangsúlyozta Vezér Mihály -, az előző ciklusban végzett pénzügyi tervekbe ugyanis nem számoltak bele olyan anyagköltségeket, amelyek nélkül nem valósulhat meg a fúrás.

Az elinduló nagyberuházások felügyeletére, nyomon követésére munkabizottságot hozott létre a testület. Ebbe valamennyi frakció delegált egy-egy személyt, mellettük a polgármester, az alpolgármesterek, a főépítész és egy neves urbanisztikai szakértő vesz részt a munkában.
Napirend előtt
Első alkalommal köszöntötte a polgármester a testületi ülés állandó résztvevői, segítői közül azokat, akik a hónap során ünnepelték névnapjukat. A nőknek virágot, a férfiaknak bort ajándékozott, és elmondta, a jövőben minden tanácskozást ezzel a gesztussal szeretne kezdeni. Esküt tett, és ezzel hivatalosan is a Kommunális, Városüzemeltetési és Közrendi Bizottság külsős tagja lett Varga Ferenc, az ÉSZKE delegáltja.

Miskei István arra kérte a Műszaki Irodát, hogy mielőbb vizsgálják ki, és oldják meg az 1-es Számú Általános Iskola épületében a szennyvízelvezetés problémáját.
Kisebb vitát indukált Nagy Balázs hozzászólása, aki üdvözölte, hogy hosszú évek tehetetlensége után a jelenlegi városvezetésnek sikerült elindítania a változást a Városkapu úti betontelepen. Dr. Benedek László szerint a mostani előrelépés annak az évekig tartó jogi tisztázásnak az eredménye, amelyet annak idején még Vezér Mihály kezdett el, ő pedig folytatott.
Dr. Tüske László arra hívta fel a figyelmet, hogy a vendéglátóhely megnövekedett forgalma és az előtte parkoló gépkocsik miatt veszélyessé vált az Ebatta és a CBA közötti kereszteződés.
Heves vita a tűzoltókról
Hosszas vitát váltott ki Érd Megyei Jogú Város Hivatásos Tűzoltóságának kérelme, hogy összesen 5,5 millió forintos működési, illetve eszközbeszerzési támogatást kapjon Százhalombattától. A szocialista frakció szerint az esetek jelentős részében a FER Tűzoltóság végzi el a városban a mentési munkálatokat, előbb kiérkeznek, mivel közelebb vannak, jobban fel vannak szerelve, ráadásul a sürgősségi betegellátásra is fel vannak készülve, és mivel előbb érkeznek ki, mint a rohammentő, egy esetben már életet is mentettek a város területén. Mindezek tükrében nem tartják arányosnak, hogy míg a FER részére idén 3,5 milliós támogatást biztosított a város, addig az önkormányzati tűzoltóság 5,5 milliót kapjon. Szabó Attila arra tett javaslatot, hogy májusban térjenek vissza a témára, és a kivonulással arányos támogatásban részesítsék a tűzoltóságokat. Vörös János ezredes, az érdi tűzoltóság vezetője hangsúlyozta: a FER TV-nek lehetőség, számukra viszont kötelesség a tűzoltás Százhalombattán. Állami támogatásuk évek óta nem változott, míg azoknak a szolgáltatásoknak az árai, amiket igénybe kell venniük, folyamatosan nőttek. Felszerelésüket meg kell újítaniuk, hogy hatékonyabbá váljon a munkájuk, erre csak önkormányzati támogatással van lehetőségük. Elmondta azt is, hogy míg a FER négy fővel tud kivonulni, addig ők harmincöttel, aminek például az árvízi védekezéskor óriási jelentősége van. A tavaly árvízkor például 24-24 órás szolgálati rendszerben dolgoztak, és így volt ez 2002-ben is. A képviselők végül 9 igen és 7 tartózkodás mellett úgy szavaztak, hogy a hivatásos tűzoltóság kapja meg a kért támogatást, a FER TV támogatását pedig vizsgálják felül a következő költségvetéskor.

Két évre meghosszabbították a Lakótelep Patika bérleti jogviszonyát.

2005-ben a Szákom Kft-t bízta meg az önkormányzat a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokkal. Tavaly nem emelték az árakat, mivel az áfaváltozás egyébként is drágította azokat, most azonban áremelésről döntöttek. A különböző szolgáltatások tarifái 4,55-12%-kal emelkedtek meg.

Zárszámadás

Megalkották a 2006. évi zárszámadásról szóló rendeletet és elfogadták az egyszerűsített beszámolót. A tavalyi évben 10 milliárd 18 millió forint volt az önkormányzat bevétele, aminek 62,1 %-a a helyi adókból származott. A kiadási oldalon 9 milliárd 560 millió forint szerepel, az önkormányzatnak sem hitelfelvételre, sem tartalékbevonásra nem volt szüksége 2006-ban. Mind a kiadási mind a bevételi tervek jelentősen alulteljesültek a tervezett beruházások, valamint az ún. 1/3-os pályázatok elhúzódása miatt.
A zárszámadással kapcsolatban Pogány Gyula elmondta, érdemes lenne elgondolkozni a szociális kiadások mintegy 10 millió forintos alulteljesülésén, és a nemrég elkészült új szociális térképet is figyelembe véve a valós igényekhez tervezni azokat. A városüzemeltetés és beruházások terén megfigyelhető sorozatos, jelentős elmaradások pedig arra figyelmeztetnek, hogy a hivatal nem tud megbirkózni ezekkel a feladatokkal, meg kell erősíteni ezen a téren, esetleg külső cég bevonásával. Sokallta az intézményi pénzmaradványok összegét is, és úgy vélte, a GEI és az intézmények bevonásával felül kellene vizsgálni és vissza kellene állítani az intézményvezetők költségvetési felelősségét.

Pátkai Zsolt szerint nem a hivatal nem bírta a sok nagyberuházást előkészíteni, hanem a választási év miatt túlzó terveket állított be az előző önkormányzat. Weller János szerint ennek ellentmond, hogy tavaly 40, idén viszont közel 80 közbeszerzést kell lebonyolítani, a hosszú távú beruházások pedig – mint például a művelődési ház felújítása – csak úgy valósulhatnak meg, ha évekkel korábban elindul a pénzügyi tervezésük is. Szabó Zoltán szakbizottsági elnök szerint nem szabad messze menő következtetéseket levonni az intézményi pénzmaradványokból, mivel azok elsősorban a dologi kiadások terén képződtek az enyhe tél miatt.
Szalai Attila javaslatára áprilisban bejárást tartott a városfejlesztési bizottság a művészeti iskolánál, hogy megvizsgálják, mennyire terhelheti a környéken lakókat a hangszerek zaja. Javasolták, hogy készüljön műszaki terv a földszinti ütőhangszeres terem környezeti zajhatásának csökkentésére, a kivitelezést pedig tervezze az intézmény a 2008-as költségvetésében. A javaslatot mind az indítványozó képviselő, mind a testület elfogadta.

Kézilabda

Ahogyan az várható volt, hosszas vitát indukált az NB I-es kézilabdacsapat támogatásának ügye. Tavaly olyan szerződést kötött az önkormányzat a Százhalombattai Kézilabda Egyesülettel, amely szerint annak ugyanannyi szponzori támogatást kell gyűjteni, mint amennyivel az önkormányzat járult hozzá a működéséhez. Ennek idei összege megegyezik a tavalyival, 40 millió forint. Az egyesület elnöksége azonban jelezte, hogy szinte biztosan nem tudnak ennyi szponzori támogatást szerezni, ezért azt kérte, hogy olyan támogatási szerződést kössenek velük a 2007-2008-as bajnoki évadra, amely csak 20 millió forintos külső támogatást szab feltételként. A testület végül egyhangúlag úgy döntött, hogy a csapatnak 25 milliós szponzori bevételt kell produkálnia a 40 milliós önkormányzati támogatás mellé.

Sürgősséggel

Sürgősségi indítványként tárgyalták és támogatták a Százhalombattai Kick-Box Sportegyesület kérelmét, hogy kedvezményes bérleti díjért vehessék igénybe a VSZK létesítményeit.
Támogatták Szél Pál indítványát, hogy az önkormányzat vegyen részt az Országos Polgárőr Szövetség által kiírt „Polgárőr Város, Polgárőr Község” című pályázaton.
Vezér Mihály indítványára úgy határoztak, hogy három elsős osztályt indíthat az Eötvös, az 1-es Számú és a Kőrösi iskola. Szabó Zoltán bizottsági elnök elmondta, hogy a plusz osztályok indítása nem jelent többletköltséget, ha figyelembe vesszük a ballagók létszámát, ráadásul ennek köszönhetően ideálisabb osztálylétszámok alakíthatók ki, és nem kell pedagógus-elbocsátástól tartani a kötelező óraszámemelés ellenére sem.

Szél Pál indítványozta, hogy módosítsák a díszsír- és urnahelyekről szóló helyi rendeletet úgy, hogy a jövőben ne csak az önkormányzati kitüntettek, hanem azok is kaphassanak ilyet, akik állami elismerésben részesültek. A Gazdálkodási, Integrációs és Pénzügyi Bizottság ezt úgy módosította volna, hogy csak az 1990 utáni állami kitüntettek részesülhessenek ebben a végtisztességben, de a testület többsége az eredeti javaslatot fogadta el.