- Egész életemben, politikai pályafutásom során egyértelműen az egyik csúcspontot jelenti ez az elismerés, de a legőszintébben mondom, hogy nem csak az én személyemnek szól, hanem a város sikereinek.

- Miket tart az elmúlt négy év legkiemelkedőbb eredményeinek?
- A legfontosabbnak azt tartom, hogy megszűnt az az érzelmi alapú, értelmetlen szembenállás, amely a korábbi tizenkét évben jellemezte a képviselő-testületet. A másik komoly érdeme városvezetői munkánknak, hogy a működési kiadások és bevételek tekintetében egyensúlyba hoztuk a költségvetést. Úgy látom, ezeket az értékeket a mostani képviselő-testület is igyekszik megőrizni. Lehet sorolni sok egyéb közös sikert is: a Tesco átadását, az egészségügyi szakellátás kiszervezését, az ifjúsági klub, a regionális autista központ létrejöttét, vagy a városháza és a művelődési ház külső felújítását, ami elsősorban az épületek statikai állapota miatt vált sürgőssé. Sok olyan beruházás is van, amelyek objektív okok miatt nem készülhettek el a ciklus végéig, de mi kezdeményeztük, készítettük elő azokat. Gondolok itt a SPAR bevásárlóközpontra, a térfigyelő-rendszerre, a múzeum felújítására, de említhetném a volt betontelep bonyolult ügyét is, ami mostanra rendeződni látszik annak a több éves munkának az eredményeként, amit még az előző városvezetés végzett el.

- Az eredmények ellenére négy év után meg kellett válnia a polgármesteri tisztségtől. Hogyan magyarázza a választók döntését?
- Úgy gondolom, hogy csak tisztességesen és őszintén lehet vezetni egy várost, és aki így irányít, annak a kényelmetlen intézkedéseket is fel kell vállalnia. Nagyon sok érdeksérelmet okoztunk. Többek között akkor, amikor százhúsz közalkalmazotti státuszt szüntettünk meg, ráadásul ilyesmire korábban nem volt példa Százhalombattán. Szükséges lépések voltak ezek, mert a városnak szembe kell néznie azzal, hogy jelentősen megváltozhatnak a bevételi lehetőségei. Az iparűzési adó területi kiegyenlítésére ma is van kormányzati szándék. De bárhová tekintünk a világban, mindenhol, minden területen igyekeznek érvényesíteni a hatékonyság, a racionalitás elvét a működőképesség hosszú távú fenntartása érdekében. Nem hiszem, hogy például a szemetelés problémájára az lenne a megoldás, hogy addig emeljük a köztisztasági kiadásokat, amíg minden gyalogosra jut valaki, aki összetakarít utána. A legutóbbi státuszbővítésnek sokan örülnek, de annak a testületnek, amely minden kívánságot kritika nélkül hajlandó teljesíteni, azzal is szembe kell néznie, hogy előbb-utóbb rákényszerül a felduzzasztott létszám csökkentésére, ami pedig mindig nagyon sok keserűséggel jár. Mi szocialisták egyebek mellett ezért is nem szavaztuk meg a 2007-es költségvetést.

- Visszatért a praxisába, újból főállású orvos, de – úgy tűnik – közéleti érdeklődését nem veszítette el.
- A legcsekélyebb mértékben sem. Több éve elnökségi tagja vagyok a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének. Büszke vagyok rá, hogy elértük, 18 éves kor alatt nem kell vizitdíjat fizetni az orvosi ellátásért, és az OEP kompenzálja a házi gyermekorvosi praxisok kieső bevételét. Különösen annak fényében jelentősek ezek az eredmények, hogy 1992 óta semmiféle finanszírozási többlettel nem számolhattak a háziorvosok, az utóbbi időszakot pedig általánosságban a pénzügyi megszorítások jellemezték az egészségügyben.
Ami pedig százhalombattai közéleti szerepvállalásomat illeti, folytatom a képviselői munkát, és megpróbálok konstruktívan, partnerként együttműködni a közélet szereplőivel. Úgy adtam át a helyem a régi-új polgármesternek, hogy egy jó pénzügyi feltételek között lévő várost működtethet tovább. Az általunk elindított felújítások, beruházások is jól szolgálhatják az itt élőket, bár vannak jelei, hogy a jelenlegi városvezetés ezek egy részét máshogy ítéli meg. Remélem, végül ezekben a kérdésekben is a józanész kerekedik felül. Úgy vélem, hogy a jelenlegi önkormányzat is hasznát veheti másfél évtizedes képviselői és négy éves polgármesteri tapasztalataimnak, ismereteimnek.