Az érintett települési önkormányzatoknak és a Pest Megyei Közgyűlésnek sincs arra lehetősége, hogy tovább növelje az agglomerációban élő több százezer ember terheit. Ezért nem tudják előteremteni azt a több mint 100 millió forintot, amelyet a BKV, a Fővárosi Közgyűlés illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kért hozzájárulásként a HÉV-bérletárakhoz a helyi önkormányzatoktól. A bérletárak csökkentéséről így nem születhetett végleges megállapodás a 2007. január 19-i egyeztető tanácskozáson – olvasható a megyei közgyűlés elnökének sajtóközleményében.
Szűcs Lajos , Pest Megye Közgyűlésének elnöke leszögezte: előremutató és konstruktív dolognak tarja, hogy a GKM, illetve a Fővárosi Közgyűlés a bérletek árának csökkentéséhez szükséges 1,2 milliárd forint jó részére talált állami forrást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közösségi közlekedés megfelelő finanszírozása a törvény szerint az állam feladata, így a még hiányzó összegekre is forrást kell találjanak a GKM-nél, illetve a Fővárosi Önkormányzatnál. Az inflációnál nagyobb mértékű áremelés ezért elfogadhatatlan, indokolhatatlan plusz terheket rakna az agglomerációban élők vállára.
A megyei közgyűlés elnöke arra is rámutatott, hogy az érintett települések vezetőivel már jóval korábban tárgyalnia kellett volna a GKM-nek, illetve a Fővárosi Közgyűlésnek. Továbbra is elfogadhatatlan számunkra, hogy az itt élő közel 1 millió háromszázezer ember sorsáról a nélkül döntenének, hogy megkérdeznék őket.
A Pest Megyei Közgyűlés elnöke egyúttal javasolta, hogy a Budapesti Közlekedési Szövetség kereteiben belül még az idén dolgozzanak az itt élők számára is megfelelő megoldásokat az agglomerációs tömegközlekedési problémákra. A BKSZ ugyanis egyelőre nem tölti be funkcióját, hiszen 2006-ban például mindössze 30 ezer bérletet tudtak eladni, annak ellenére, hogy több százezer ember él ezeken a településeken.
Szűcs Lajos bízik abban, hogy nem hozzák még egyszer ilyen méltatlan helyzetbe az itt élő embereket és a helyi önkormányzatokat. Reméli, a HÉV-bérletárak emelése körül kialakult botrány ráébresztette a kormányt, a Fővárosi Önkormányzatot illetve a BKV-t is arra, hogy csak az érintettekkel egyeztetve és egyetértésükkel szabad bármiféle döntést meghozni.

