Akiknek nem elég kétszáz szó...

  • img

Volt, aki megilletődötten, volt, aki magabiztosan lépett igazi pódiumra a városi vers- és prózamondó verseny november 18-i gálaműsorán a Pártok Háza Dísztermében. Az óvodás korú és nagykamasz fellépőkben is közös volt azonban a büszkeség. Mindenki átérezte, hogy ez alkalommal csak a legjobbaknak jár a rivaldafény. Annak a néhány kiemelkedően tehetséges résztvevőnek, akik az immár tíz éves múlttal rendelkező versenyen díjat kaptak.

- Az idén rengeteg ovis és alsós jelentkezett, köztük nagyon sok ügyes is akadt. A kicsiket sokat dicsérjük, hogy ne menjen el a kedvük, bátorságuk – foglalja össze az elmúlt hetek eseményeit Józsefné Rozsnyai Júlia, a zsűri elnöke. Igazi öröm hallgatni őket, mert minden manírt nélkülözve, még természetes módon tolmácsolják a verseket. És ezáltal tanulják meg, hogy amikor később nem lesznek szavaik bizonyos helyzetekre, visszanyúljanak ezekhez a versekhez, hogy segítséget találjanak az önkifejezéshez. Erre valók a könyvek is, és ez az értelme ennek a versenynek: a versek, a regények, az irodalom felé szeretnénk irányítani a gyerekek figyelmét, hogy megtanulják vállalni, kifejezni magukat. Lassan ott tartunk, hogy elég lesz kétszáz szó a kommunikációhoz - teszi hozzá kissé keserűen a szavak értékért küzdő színművész, könyvtáros.

A színpadon egymást váltják a kamaszos dac és filozofálgatás mély hangjai és a csicseregve lázadó ovisok rigmusai, rímei. Sok vers és próza hangzik el mai szerzőktől, de a klasszikusokat is meg tudják tölteni mai érzésekkel, mondanivalóval.
- Akadtak esetek, amikor egy rosszul értelmezett szövegben eltolódott a hangsúly, és olyan is volt, aki értelmezésével, előadásmódjával leverte a patinát egy-egy régi szövegről. De találkoztam olyan gyerekekkel is, akiket szívesen biztatnék, hogy próbálkozzanak továbbra is az előadó-művészettel. Sok idei versenyzővel már tavaly is találkozhattunk, és valószínűleg eljönnek jövőre is. A gála színpadáig azok jutnak el, akiknek személy szerint fontos, hogy elmondják, megmutassák magukat a választott versen, prózán keresztül. Itt már nem az számít, mit szeretne a tanító néni vagy az anyuka. Itt nincs tét. Taps van, s ahol kell, nevetés, emléklap és jutalomkönyvek és örömkönnyek. Büszkeség és ünnep.

A díjazottak:
I. díjasok: Major Olivér, Soczó Kornél, Ugaros Dominik, Gebei Gréta, Albert Anna, Kraivanov Lilla, Násztor Péter és Molnár Levente.
II. díjasok: Auer Csenge, Tóth Zsófia, Enyedi Robin, Géczi Johanna, Enyedi Vivien, Varga Máté és Vargyas Dorottya.
III. díjasok: Kuzsel Boglárka, Hopka János, Harnberger Ramóna, Weinraub Andrea, Dávida Szabina és Petróczi Rafael.
Különdíj: Kiss Dávid, Varga Dorottya, Szabácsik Richárd és Szabó Éva, Timár Bianka, Nyuli Gábor, Enyedi Gina és Lajtos Ádám.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák