Néphagyomány szerint november végén, András-napkor – amikor már hidegebbre fordul az idő – megkezdőnek a disznóölések. Innen származik a tréfás Disznótoros Szent András elnevezés is. Asztalra kerülnek a finom falatok, a hurka, kolbász, pecsenye, pácolódik a sonka, füstölőbe kerül a disznósajt meg a szalonna. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete az asztali örömök elismerése mellett figyelmeztet a házi sertésvágás veszélyeire. A nem kellő gondossággal, a disznóvágás higiénés szabályainak megsértésével készített ételek megbetegedés közvetítői lehetnek. A házi sertésvágások után leggyakrabban előforduló fertőző betegség, élelmiszerfertőzés a szalmonellózis. Nem kevésbé veszélyes a köznyelven kolbászmérgezésnek nevezett, szerencsére ritkán, Pest megyében évente egy-kétszer előforduló botulizmus nevű élelmiszermérgezés. A ritka előfordulás mellett azonban a betegség súlyos kimenetű és esetenként halállal is végződhet.
Botulizmusban a hányás, hasmenés, a gyomor-bélrendszert érintő tünetek mellett, pontosabban azok megjelenése után - akár néhány nap múlva - idegrendszeri tünetek is jelentkeznek. Ilyenek a szájszárazság, kettős látás, nyelési nehézség.
Az utóbbi években szinte mindig nyers, házi pácolású, hőkezeletlen, füstölt hús fogyasztásának volt a következménye. A betegséget okozó méreganyagot a hús vagy húskészítmény ( kolbász, hurka, disznósajt) belsejében, a pácolás, füstölés, vagy 10 0C feletti tárolás során elszaporodó baktériumok termelik. A baktérium az állatok bélcsatornájában és a talajban fordulhat elő, nem látható, nem észlelhető, és a sertésfeldolgozás során szennyeződéssel, piszkos kézzel, tárgyakkal, pácolótűvel kerülhet a termékbe. A megelőzés végett a házi disznóvágáskor is be kell tartani az alapvető egészségügyi szabályokat. Az ÁNTSZ monori tisztifőorvosa, dr. Vass Csaba alapvető szabályként említi a levágott sertés jó kivéreztetését és állatorvosi vizsgálatát, a húsok és termékek higiénikus kezelését és alacsony hőmérsékleten tartását. A bőr tisztításához használt késsel nem szabad a húst bontani, és darabolni. A bontás során gondosan ügyelni kell arra, hogy a talajszennyezést elkerüljék.
A füstölésre szánt húsokat nitrites pácsóval annyi hétig kell, legalább 10 0C alatti hőmérsékleten pácolni, ahány kilogrammosak. Mind a sonkáknál, mind a hurkaféléknél alapszabály a fogyasztást megelőzően elvégzett alapos hőkezelés (sütés, főzés), a hőhatás ugyanis hatástalanítja az esetleg előforduló méreganyagot. A disznósajt gyorsan romló élelmiszer – két kilogrammnál súlyosabbat nem tanácsos belőle készíteni – rövid időn belül érdemes elfogyasztani, mert a füstölés nem tartósítja megfelelően, és a mérgező anyagot sem hatástalanítja.
A disznóvágás és -feldolgozás minden szakaszában be kell tartani az alapvető tisztasági szabályokat, máskülönben a hangulatos disznótoros vacsora vége súlyos megbetegedés is lehet – figyelmeztet az ÁNTSZ Pest megyei sajtószolgálata.
.jpg)
