Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc sokaknak épp csak karnyújtásnyira van: ott voltak, látták, hallották, átélték, esetleg alakították az eseményeket. Sokan közülük azóta megírták, megfestették, elmesélték, kiszínezték, vagy éppen átformálták emlékeiket. Találkozhattunk már verssel, prózával, dokumentum-regénnyel, drámával, újabban filmmel, sőt musicallel is e témában. Ezek részben azért születtek, hogy az évtizedekig nem tisztázott kérdésekre lehetséges válaszokat találjanak, hogy a fájó sebeknek enyhülést hozzanak. A megközelítés sokáig nem is lehetett más, mint művészi, hiszen tudományos feldolgozásra, dokumentumok megismerésére nemigen adódott lehetőség. Aztán egyszeriben átszakadt a gát, hirtelen kizúdult a nyilvánosság elé a bizonyítékok, tények árja. A kérdések és a válaszok összekuszálódtak, a sebek újra felszakadtak, az indulatok ismét feltörtek. Közben felnőtt egy korosztály, akik számára mindez felfoghatatlan, kibogozhatatlan, megismerhetetlen történelemmé, száraz tananyaggá vált. Különösen nekik készült a Földesi Margit - Szerencsés Károly történészházaspár kiadványa, hogy érthetővé tegye azt az eseménysort, amely ezt a kis, sokat törődött országot - ha csak kis időre is - a nemzetek fölé emelte, az emberiség szabadságvágyának szimbólumává tette. A kiadvány nem az eszmék és az elvek mentén igyekszik igazságokat fellobbantani, hanem gondosan válogatott, áttekinthető dokumentum-gyűjteménnyel navigálja az érdeklődőt a körülmények között. Röplapokat, versrészleteket, jelszavakat idéznek fel a kalendárium sok ötlettel, gazdagon összeállított lapjai. Számtalan fotón - néhány most jelenik meg először - követhető nyomon az igazságában biztos, elkötelezett és büszke nép megindulása, megtorpanása és a kegyetlen megtorlás.