A sajtótájékoztató napján alakult meg a Nemzeti Fejlesztési Tanács, és soros ülését tartotta régiónk fejlesztési tanácsa is. Utóbbi öt fejlesztési irányelvet jelölt meg a közép-magyarországi régióban. A gazdaság lendületbe hozását; az innováció-központú fejlesztések támogatását; a humánerőforrás fejlesztését a társadalmi kohézió, a munkaerő-piac igényeinek megfelelően; a közszolgáltatási szektor intézményrendszerének átalakítását az EU irányelvei szerint; a minőségi élethez szükséges települési tényezők fejlesztését, a természeti környezet megóvását; a korszerű, környezetkímélő közlekedési rendszer kialakítását és fejlesztését kívánják megvalósítani.

Lamperth Mónika kifejtette, hogy bár Budapest és a Közép-Magyarország Régió fejlesztése az egész ország szempontjából is meghatározó. Területfejlesztési miniszterként fontosnak tartja a lemaradt régiók, kistérségek felzárkóztatását, de ez nem járhat azzal, hogy a két központi térségben lelassuljon a fejlődését. Kulcskérdésnek tekinti, hogy az elmaradtabb régiók, a kistérségek vagy a városok mennyire képesek jó minőségű terveket készíteni. A főváros és az agglomeráció viszonyáról szólva azt mondta, eddig is kialakult már a kapcsolat Budapest külső kerületei és a szomszédos települések vezetői között. A jövőben intézményesíteni kell a spontán együttműködést. Hangsúlyozta, hogy a jó tervezés, a sikeres pályázás lehet az egyetlen záloga a leszakadt térségek felzárkóztatásának, az egész ország kiegyensúlyozott fejlesztésének.
Bajnai Gordon úgy fogalmazott, hogy a közép-magyarországi a legfurcsább, legösszetettebb, legszélsőségesebb régió. Budapesten és környékén az uniós középmezőnye sorolható a GDP egy főre számított értéke, ezzel szemben Pest megye – az agglomerációt leszámítva – Magyarország legelmaradottabb sávjába sorolható. Gyarapodik a népesség, de kevés az iskola, az óvoda, a bölcsőde, és át kell gondolni az egészségügyi szakellátást is. Az uniós elbírálás szerint összességében mégis ez a régió számít a legfejlettebbnek, ezért limitálták, 450 milliárd forintban állapították meg a strukturális fejlesztésekre elérhető pályázati támogatásokat.

Ugyanakkor a régiónak ugyanolyan felzárkóztatási feladatai vannak, mint a többinek, és Budapesten, illetve az agglomeráción sem lehet „spórolni”, hiszen ennek a területnek van a legnagyobb kisugárzása. Kiemelkedő feladatai vannak a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés terén is. Hozzátette: Szabó Imre elnök markánsan képviseli a régió érdekeit, figyel a tervek uniós versenyképességére, így a megalakult nemzeti tanácsnak mindössze egybe kell hangolnia a régió terveit a másik hatéval.

Mostanra lezárult az Új Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi és politikai vitája. Szeptember 25-én ül össze a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a végső döntést pedig a kormány hozza meg szeptember 27-én. Ezt a régiónkénti és ágazatonkénti operatív programok kidolgozása követi. A mintegy 8 000 milliárd forintnyi uniós fejlesztés olyan történelmi lehetőség Magyarország számára, amit nem szabad elszalasztani – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Szabó Imre kiemelte, hogy régiónk ellentmondásai ellenére a fejlesztések szereplői felkészültek arra, hogy válaszoljanak az Unió által megfogalmazott kihívásokra. Négy éve működnek együtt a főváros, Pest megye és a régió fejlesztésében tapasztalt szakemberekkel. Képesek lesznek arra, hogy a leghatékonyabb célokra fordítsák a fejlesztési támogatások régióra eső részét. Hangsúlyozta, hogy azok a milliárdok, amelyekről most szó van, nem „eleve elrendelt pénzek”, hanem a kistérségek, a települések vezetőinek kell megdolgozniuk értük jó pályázatok kidolgozásával.

A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy pozitív diszkriminációt érvényesítenek majd a leszakadt térségek kiemelt fejlesztésére, és a szaktárca azt is lehetővé teszi számukra, hogy a szükséges önrésznek csak a töredékét kelljen biztosítaniuk. Az iparűzési adó eltörlése eldöntött tény, de a szakminiszter asszony garantálta, hogy más forrásokból teremtenek bevételi lehetőséget az érintett önkormányzatok számára.

Szabó Imre garantálta, hogy a pályázati kiírások idejében érkeznek majd meg az érintettekhez, az már fejlesztéspolitikai bátorság kérdése, hogy a kistérség, a település szereplői kívánnak-e élni a kínálkozó lehetőséggel.