A városunkban élő történész saját kutatásait mutatta be, amelyek során a historia domus (a helyi egyházi krónika), a római katolikus és a szerb ortodox anyakönyvek, valamint vármegyei iratok feljegyzéseiből rekonstruálta, hogyan zajlottak le Battán és környékén a számos halálos áldozatot követelő járványok 1829-31-ben.   

Az előadásból egyebek mellett olyan érdekességek is kiderültek, mint az, hogy már a XIX. században ismerték és alkalmazták a védőoltás kezdetleges módszerét a himlő ellen, vagy, hogy az ugyancsak kezdetleges járványügyi intézkedések részeként Battán is kijelöltek egészségügyi elkülönítőt, amelyet azonban jószántából senki sem vett igénybe, mivel kevés volt rá az esély, hogy bárki a saját lábán kerüljön ki onnan.

Az országosan a lakosság 2,8 százalékával végző kolerajárvány Fejér megyében átlagosan a lakosság 5,8 százalékát, a mocsarasabb területen fekvő Érden 9,1 százalékát, Battán pedig 5 százalékát pusztította el.

A kutatás adataiból az is kiderült, hogy a halál kaszájának suhintására szinte azonnal a házasságkötések számának megugrásával "vágott vissza az élet". Az 1831-es és ’32-es adatok szerint nemcsak jóval többen házasodtak, mint a megelőző évek átlaga, hanem sok esetben a gyászév leteltét sem várták meg az új friggyel, hiszen az árván maradt gyerekekről, az ellátatlanul maradt háztartásról, illetve családi gazdaságról sürgősen gondoskodni kellett.

Lehoczki Zsuzsanna legközelebb a Pannónia-pusztai kúria meghökkentő történeteiről tart előadást a könyvtárban "Az elátkozott kúria" címmel május 27-én, hétfőn, 18 órakor. (Fotó: Paulusz Richárd)